Börtönben tanulnak beilleszkedni

A beilleszkedés művészete címmel indult kurzus Kecskeméten, a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében. A negyvennégy órás tanfolyamot brit alapítványi támogatással a Cigány Kulturális és Módszertani Központ szervezte. A modellértékű előadás-sorozat különlegessége, hogy a jogi és a társadalmi ismereteket ötvözi egy kommunikációs tréninggel.A kecskeméti intézetben fogva tartott 30 fiatalkorú közül tizenhárman – főként cigány származásúak – jelentkeztek önként a képzésre. Az ELTE jogtudományi karáról, valamint a zsámbéki és a kecskeméti tanítóképző főiskolákról érkező tanárokon kívül előadást tart a börtönben Kaltenbach Jenő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, Furmann Imre, a Nemzeti és Etnikai Jogvédő Iroda igazgatója, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója és Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke is. Néhány téma az előadások közül: Cigányság és jogvédelem, Az emberi jogok Európában, Szülői felelősség és gyermeknevelés, Cigányság és egyház, Erkölcs és jog. Mindezeket kiegészíti majd egy személyiségfejlesztő és kommunikációs tréning is, amelytől rendkívül sokat várnak a szervezők, de a kecskeméti börtön vezetői is.– Azt szeretnénk, ha ezek a fiatalok, miután letöltötték a büntetésüket, másként látnának bizonyos kérdéseket – mondja a tanfolyam céljáról Agócsné Karádi Olga, a Cigány Kulturális és Módszertani Központ elnöke. A cél az, hogy szabadulás után sikeres legyen a beilleszkedésük a civil életbe.Az 1997-ben létesült kecskeméti intézetben tartják fogva az ország délkeleti régiójában lakó fiatalkorú bűnelkövetőket. Az itt elhelyezett 30 fiatal nagy része cigány származású. Egyszemélyes cellákban laknak, amely a nap nagy részében nyitva van. Ilyenkor egy tízszemélyes „lakóegységben” töltik az időt, ahol lehetőség nyílik a tanulásra, a képzésre is. A büntetés-végrehajtás lehetővé teszi, hogy – elsősorban magántanulóként – elvégezzék az általános, sőt a középiskolát. Többen pedig tanfolyamokon szakmát is tanulnak.