Bush bemutatkozott Brüsszelben

A NATO állam- és kormányfőinek rendkívüli és informális találkozóján, tegnap Brüsszelben a tagállamok vezetői ismételten megerősítették elkötelezettségüket az euroatlanti biztonság szavatolása mellett, mindazonáltal a véleménykülönbség is felszínre került a stratégiai kérdések megítélésében. A találkozót – melyen a küldöttség élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök is részt vett – az amerikai kormányzat kezdeményezte, elsősorban az új elnök, George W. Bush bemutatkozását célozva.Orbán Viktor miniszterelnök a találkozó után elmondta: az összejövetel témái közül Magyarország számára a bővítés és a balkáni konfliktusok bírnak prioritással. A kormányfő beszédében támogatásáról biztosította a NATO további bővítését. A balti államokról szólva pedig elmondta, hogy a jelenlevők egyetértettek abban, hogy történelmi és geopolitikai szempontok nem hátráltathatják ezen országok felvételét.A magyar NATO-szerepvállalást, a haderőreformot illető újságírói kérdésekre válaszolva Orbán Viktor elismerte, hogy a NATO-nak tett költségvetési vállalás (a GDP 1,81 százaléka) nincs összhangban a korábban aláírt megállapodással, mely a védelmi képességekről rendelkezik.A miniszterelnök ugyancsak ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy a költségvetés egyéb terhei miatt haderőreformra újabb forrásokat nem tud mozgósítani az ország, éppen ezért nem lehetséges új vadászgépek vásárlása, csak azokról a megoldásokról lehet szó, amelyek tárgyalása egy korábbi szakaszában kezdetét vette. A kormányfőhöz közeli forrásokból úgy értesültünk, hogy a nyár és az ősz folyamán elmozdulás várható a használt gépek beszerzése tekintetében.Az amerikai államfő arra kérte kollégáit, hogy a jövő stratégiájának tervezésekor vegyék figyelembe a folyamatosan felbukkanó új fenyegetéseket. Bush ismertette az ezzel kapcsolatos amerikai érveket és elgondolásokat, amelyeket elsősorban a rakétavédelmi rendszer kifejlesztésével és szolgálatba állításával azonosítanak.A francia elnök ugyan közvetlenül nem szállt szembe az amerikai érveléssel a fórum résztvevői előtt, mindazonáltal félreérthetetlenül jelezte, hogy a rakétavédelmi rendszereket korlátozó 1972-es szovjet– amerikai ABM-szerződést a stratégiai egyensúly alappillérének tekintik. Nyilván nem véletlenül, Jacques Chirac felszólalásában mindamellett kijelentette azt is, hogy Franciaország a jövőben is a nukleáris elrettentés elkötelezettje marad.Lord Robertson NATO-főtitkár a megbeszéléseket követő tájékoztatón elmondta, hogy érintették a tervezet további bővítésének kérdését is. Bár jelölteket és konkrét időpontot nem említett, utalt arra, hogy a jövő évben Prágában esedékes hivatalos csúcson előrelépés várható az ügyben. Megfigyelők szerint a további bővítés során a NATO-nak határozott szándéka, hogy figyelmen kívül hagyja – főként a balti államok esedékes tagsága miatt – Oroszország tiltakozását. A szövetség köreiben úgy érvelnek, hogy Moszkva aggodalmainak, fenyegetéseinek figyelembevétele a meghátrálás éppenséggel az orosz demokratizálódás folyamatának tenne rosszat.A főtitkár megerősítette, hogy a NATO továbbra is támogatja a macedón kormány politikáját. Az alkotmányos rendet és békét fenyegető albán felkelőknek mielőbb be kell szüntetniük a harcot.

---