George W. Bush amerikai elnök kedd délelőtt Spanyolországba, európai körútjának első állomására érkezett. A madridi Barajas repülőtérről, ahol az elnöki gép leszállt, Bush és felesége a spanyol főváros melletti Zarzuela palotába hajtatott, ahol I. János Károly királlyal és Zsófia királynéval találkozott. Az elnöki házaspár ezután José María Aznar miniszterelnökkel ebédelt a Madridtól 160 kilométerre délre fekvő Quintos de Mora birtokon. Bush és Aznar tárgyalásain a spanyol kormányfő felvetette a Kuba elleni embargó megszüntetésének szükségességét, szóba került továbbá az EU bővítése, a közel-keleti helyzet és más aktuális világpolitikai témák.Madridi látogatása alkalmából George W. Bush spanyol nyelven adott interjút a TVE közszolgálati televíziónak. Megfigyelők a madridi látogatással kapcsolatban kiemelték: Bush nyilvánvalóan hazája egyre nagyobb számú spanyol ajkú lakójának üzent ezzel a vizittel. Másrészt nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy Washington az elmúlt időben egyre erőteljesebben fordul Latin-Amerika felé, és ebben jó szövetségese lehet Spanyolország is.Az ABC című konzervatív spanyol lapnak nyilatkozva Bush leszögezte, hogy az Egyesült Államok Európával együtt ment a balkáni térségbe, és együtt is fog távozni onnan, mint fogalmazott: „Országunk nem fog kibújni a megkötött kompromisszumok alól.” Az amerikai– orosz kapcsolatokat illetően Bush kifejtette, az Egyesült Államok nem fogja előírni az oroszok preferenciáit, de amikor Oroszország „helyes” döntést hoz, akkor „az amerikai tőke” – mondta – „nem habozik a befektetések területén”. Arra a kérdésre, vajon a NATO következő bővítésekor mely országok jöhetnek szóba, Bush a bővítés támogatását hangsúlyozta, hozzáfűzve, hogy e tekintetben „nem a hogyan a kérdés, hanem a mikor”. Az amerikai elnök szerint „egyetlen országot sem lehet kizárni, ha teljesíti a megállapított feltételeket, de egyetlen országnak sem lehet vétójoga” a bővítés kérdésében.Bush ugyancsak a NATO bővítése és a rakétavédelmi rendszer telepítése mellett foglalt állást a szlovén televízónak adott interjújában. Kifejtette, hogy Oroszország egykoron az Egyesült Államok ellensége volt, ma azonban már nem az. „Ma viszont olyan államok is léteznek, amelyek tömegpusztító fegyvereket fejleszthetnek ki, és azokat ellenünk, európai szövetségeseink és közel-keleti barátaink ellen fordíthatják. Így bennünket, békeszerető államokat túszokká tehetnek, és ezért képesnek kell lennünk arra, hogy a béke érdekében meg tudjuk semmisíteni rakétáikat.”Hatnapos európai körútját az amerikai elnök ma Brüsszelben folytatja, ahol részt vesz a NATO csúcstalálkozóján. Csütörtökön az Európai Unió göteborgi csúcsértekezletének vendége lesz, majd Lengyelországba és végül Szlovéniába látogat, ahol szombaton Vlagyimir Putyin orosz elnökkel elsősorban Washington új rakétavédelmi elképzeléseiről és a csecsenföldi helyzetről tárgyal. Körútjának napirendjére az amerikai elnök megfigyelők szerint szokatlanul nagy számú kényes témát vett fel. Brüsszelben és Göteborgban téma lesz a NATO bővítése és az Európai Unió hadseregének 2003-ra tervezett felállítása, a kiotói környezetvédelmi megállapodásból történt amerikai kihátrálás, a világkereskedelmi tárgyalások újabb fordulójának megkezdése, de az Észak-Koreával megkezdett rendezési folyamat folytatása is.
Több mint tíz év börtön után hazatért családjához az elnöki kegyelemben részesített Alaa Abdel-Fattáh egyiptomi aktivista
