Varga Mihály: Jelentős eredményeket értünk el az infláció visszaszorításában

A szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt, így nem változtatott az előretekintő iránymutatáson a monetáris tanács, amely továbbra is elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. Erről Varga Mihály jegybankelnök beszélt a keddi kamatdöntést követő online sajtótájékoztatóján.

Varga Mihály jegybankelnök Fotó: Vémi Zoltán

Hozzátette: az inflációs környezetet övező kockázatok, valamint a kereskedelmi és geopolitikai feszültségek továbbra is óvatos és türelmes monetáris politikát tesznek szükségessé. A globális konjunktúrakilátások némileg javultak, Németország növekedési kilátásai ugyanakkor továbbra is visszafogottak. Varga Mihály a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását és az inflációs várakozások horgonyzását kulcsfontosságúnak nevezte.

Varga Mihály kulcsfontosságúnak nevezte a pénzügyi piaci stabilitás fenntartását és az inflációs várakozások horgonyzását. Forrás: Facebook/Varga Mihály

Kitért arra, hogy szeptemberben érdemben nem változtak az MNB inflációs előrejelzései, éves átlagban idén 4,6 százalékos inflációt és 0,6 százalékos GDP-növekedést vár a jegybank. Az infláció jövőre 3,8 százalékos lehet, a GDP 2,8 százalékkal bővülhet.

Kifejtette, hogy a továbbra is magas világpiaci élelmiszerárak mellett az árkorlátozások mérséklik a hazai inflációt, miközben már megjelenik az erősebb forint hatása. A lakossági inflációs várakozások enyhén csökkentek, de továbbra is magas szinten tartózkodnak. 

Az MNB-előrejelzés az árkorlátozások november végi kivezetésével számol – jelezte. Az áremelkedés üteme 2026 elején mérséklődhet tartósan a toleranciasávba, és 2027 elején érheti el a háromszázalékos inflációs célt közlése szerint.

 

A gazdaság élénkülésére számít a jegybank

Ismertette: az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai GDP 2025-ben. 

Jövő évtől mind belső, mind külső tényezők támogatják a növekedés élénkülését. Az erős fogyasztásdinamika a teljes előrejelzési horizonton a növekedés fontos tényezője marad, amit az emelkedő reálbérek és a kormányzati intézkedések egyaránt támogatnak. Az európai konjunktúra élénkülésével és az elmúlt évek kapacitásbővítő beruházási projektjeinek felfutó termelésével az export eddiginél gyorsabb bővülése várható. 

A magyar GDP a következő években a júniusi előrejelzéssel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet.

Kérdésekre közölte: a tartósan és hosszú távon gyenge árfolyam nem járul hozzá egy gazdaság felzárkózásához. Hangsúlyozta: minden kamatdöntéskor adatvezérelten döntenek, a stabilitásorientált megközelítésnek megfelelően. 

Azt mondta, hogy az elmúlt fél év során az infláció visszaszorításában jelentős változásokat értek el. A hivatalba lépésekor, idén márciusban még Európa legmagasabb inflációját tudtuk felmutatni, most már azért nem vagyunk a dobogón sem, a helyzet ebből a szempontból kedvezően változik – fogalmazott, hozzátéve: szeretnék, ha ez az ütem gyorsabb lenne, ugyanakkor az eddig felhasznált eszközök elősegítik az inflációs tényadatok és várakozások csökkenését.