A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását jelentős részben az elhúzódó orosz–ukrán háború és a gazdasági szankciók által generált bizonytalanság okozza. A gazdasági várakozások nagyfokú javulására várhatóan akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a jegybanki célsávban (2–4 százalék közötti szinten) stabilizálódik, a kamatkörnyezet még kedvezőbbé válik, továbbá az európai konjunktúra erősödni tud, illetve az energiapiacokon is tartósan alacsony árak alakulnak ki.
A lakossági konjunktúraindexnek három alindexe erősödött, egy alindex pedig minimálisan gyengült szeptemberben, az előző havi értékhez képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke ugyan az előző havi −1,9-ről −2,1-re gyengült, a gazdasági környezet érzékelése szeptemberben az előző havi −26,1-ről −22,0-re, míg az inflációs folyamatok észlelését jelző alindex −63,3-ről −53,8-re javult. Mindeközben az anyagi helyzet megítélése is tovább erősödött −9,9-ről −8,7-re – olvasható a Századvég elemzésében.
A lakossági konjunktúrakutatásban 2025 szeptemberében jelentős pozitív irányú elmozdulást tapasztaltak az inflációs várakozásokban, az augusztusban mértekhez képest.
Arra a kérdésre ugyanis, hogy „Ön szerint a következő egy évben átlagosan hány százalékos lesz az infláció?” szeptemberben jócskán kedvezőbb – a jegybanki célhoz közel eső – választ adtak a megkérdezettek. A jegybanki toleranciasávot (2 és 4 százalék közötti árdrágulást) 20,2 százalék jelölte meg, 4 és 5 százalék közötti árszínvonal-változást a megkérdezettek 20,7 százaléka (az augusztusi 17,3 százalék után), az 5-6 százalékos inflációt 13,0 százalék (0,3 százalékponttal kevesebben az előző hónaphoz viszonyítva) jelölte meg. Kettő százalék alatti inflációs rátát összességében a megkérdezettek 8,3 százaléka (+2,1 százalékpont), 6-7 százalék közöttit 7,1 százalék (−0,5 százalékpont), míg 7 százalék feletti pénzromlást 25,6 százalék (+5,7 százalékpont) prognosztizált.
A lakosság konjunktúraérzetét korcsoportok szerint vizsgálva megállapítható, hogy az ötből kettő kategóriában erősödést tapasztaltak. Az 50–59 éves korcsoportban kiemelkedő, 10,3 indexpontos, a 60 év felettieknél 3,3 indexpontos erősödést mértek. Továbbá a 30–39 éveseknél 0,2 indexpontos, a 40–49 éves korcsoportban 0,4 indexpontos – tehát jóformán stagnálást –, míg a 18–29 éveseknél pedig 2,0 indexpontos csökkenést detektáltak. Így a legkedvezőbb a 60 év felettiek konjunktúraészlelése −7,6 indexpont, míg a legkedvezőtlenebb az 40–49 éveseké, akik −18,5 indexpontos konjunktúrát érzékeltek.
