Egy alma naponta

„Fagyasztás” – szólt be az asszisztensnő pár perccel a megérkezésem után. A rákkutató elrohant, majd üveglapocskával tért vissza. A mikroszkóp elé ült, rövid ideig tanulmányozta a metszetet, majd felkapta a telefonkagylót: „Jóindulatú” – jelentette. Mindenki tudja, mit jelent ez a szó: jóindulatú.Tímár József professzor, az Onkológiai Intézet osztályvezetője elmondta, hogy szerencsére a daganatok többsége jóindulatú, ugyanakkor köztudott, hogy Magyarországon a szív- és érrendszer megbetegedései után rosszindulatú daganatos betegségekben halnak meg a legtöbben. Az évi rákhalálozási görbe az elmúlt harmincöt évben jelentős emelkedést mutatott, a férfiaknál több mint százszázalékos, a nőknél hatvanöt százalékos növekedéssel!A napokban két programot fogadtak el, amelyek ezeken a tragikus állapotokon igyekeznek változtatni. Az egyik egy kutatási pályázat, amelyet a Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium nyert el, a másik az egészséges nemzetért népegészségügyi program, amelyben jelentős összeget biztosítanak a daganatos betegségek megelőzésére.– A Széchenyi-terv által támogatott kutatás nagy érdeme, hogy részt vesz benne hazánk összes jelentős, gyógyítással és kutatással foglalkozó klinikája és intézménye, valamint azok az ipari vállalatok, amelyek már régóta támogatják a rákkutatást, illetve a klinikai munkát. Ezek a cégek biztosítják a konzorcium saját tőkéjének jelentős részét, és segítenek abban, hogy a kutatások végső célja valamennyi esetben a beteg gyógyítása legyen – magyarázta Tímár József, a projekt szakmai vezetője. Mint mondta, a pályázat koncepciója az, hogy a nemzetközi rákkutatási irányzatokhoz igazodva, de a hazai sajátosságokat is figyelembe véve olyan programot indítson, amely átülteti a klinikai gyakorlatba a daganatkutatás modern módszertanát, és ezáltal végső soron elősegíti a rákhalálozási mutatók csökkentését.Tímár József elmondta, hogy a magyarok nem tudnak versenyezni a világ nagy rákkutató központjaival, de vizsgálataik eredményei jelentős pontokon egészíthetik ki azok munkáját. Az onkológiai intézetek sokoldalú kapcsolatot tartanak fenn egymással, a magyar kutatók folyamatosan részt vesznek a nemzetközi kutatási programokban. Az eredmények mindaddig „közkincsnek” számítanak, míg a módszer vagy a gyógyszerjelölt termék fejlesztési fázisba nem jut, hiszen általában csak ekkor lép be az ipari tőke.A programokat döntően mindenütt az állam finanszírozza, így fontos, hogy Magyarországon is elkezdődött a hazai problémákra összpontosító, összefogáson alapuló kutatás. A szakemberek egyelőre a daganatos betegek életminőségének javítását és a megelőzést tekintik legfontosabb feladatuknak, de ez nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kutatások folyamán olyan felfedezéseket tegyenek, amelyeknek a rák gyógyításában is szerepük lehet.A kutatás során többek között vizsgálják majd a örökletes hajlamot, az egyedileg megválasztott terápia lehetőségeit, amely növelheti a gyógyítás hatékonyságát, továbbá kidolgozzák a megbízható és tömeges szűrés lehetőségeit. A kutató elmondta, hogy a daganatok sebészeti kezelése megoldható, a kihívást csaknem mindig az áttétek képződésének megakadályozása jelenti, hiszen biológiailag marad esély arra, hogy további daganatok alakuljanak ki. A kutatás fontos része, hogy a kioperált daganatból új módszerek segítségével megállapítsák, van-e esély a távoli áttétek keletkezésére, hiszen ennek óriási jelentősége van a beteg további kezelése szempontjából.A múlt héten a kormány elfogadta azt a népegészségügyi programot, amelyben az elkövetkező tíz évre kidolgozták a magyar népesség tragikus egészségi és lelkiállapota radikális javításának koncepcióját. A program előszavában megemlítik, hogy Finnországban hasonló programot indítottak, és nemzeti összefogással jelentős eredményeket értek el: az észak-karéliai férfilakosság körében a szívkoszorúér-betegség ötven százalékkal csökkent, egyre többen kezdtek sportolni, sokan leszoktak a dohányzásról, és egészséges étrendet vezettek be a közétkeztetésben.A programnak a rákos megbetegedések csökkentésével foglalkozó része a hatvanöt évnél fiatalabb lakosság rosszindulatú daganatok miatti halálozásának tízszázalékos csökkentését tűzte ki céljául 2010-ig. Dr. Pintér Alán országos tiszti főorvos, a program vezetője kérdésünkre elmondta, hogy a rák kialakulásának okait pontosan nem ismerjük, de vannak olyan tényezők, amelyek bizonyosan befolyásolják, így a dohányzás és a nagymértékű égetettszesz-fogyasztás. A rákellenes küzdelem legfontosabb része tehát a megelőzés: a káros szenvedélyek visszaszorítása, az egészséges táplálkozás népszerűsítése, a foglalkozási eredetű daganatok megelőzése, valamint a környezetvédelem fejlesztése. A másik fontos feladat a lakosság szervezett, széles körű, célzott szűrővizsgálata. Pintér Alán kijelentette, hogy ha ezeken a területeken előre tudnánk lépni, jelentősen javíthatnánk a halálozási mutatókat. Arra a kérdésünkre, miként lehet a lakosságot egészségesebb életmódra szoktatni, a tiszti főorvos elmondta, hogy erre vannak módszerek. Például ha az emberek csupán annyit határoznának el, hogy naponta megesznek egy almát, évekkel meghosszabbíthatnák az életüket. Az alkohol árának emelésével, valamint a lakosság felvilágosításával el lehet érni, hogy rövidital helyett inkább a kulturált borfogyasztást válasszák. Véleménye szerint a társadalom gondolkodásmódját kell megváltoztatni. Az a cél, hogy minél többen akarjanak egészséges, munkaképes emberekké válni.