Ellenőrzött közbeszerzések

Többnyire még mindig az eljárási szabályokat nehezítő, felesleges kötöttséget okozó kötelezettségnek, mintsem a közpénzek – nyilvános versenyeztetés próbáját kiálló – takarékos felhasználásának lehetőségét megteremtő eljárásnak tekintik az érintettek a közbeszerzéseket. Az önkormányzatok többsége nem ismerte fel, hogy széles körű önállóságuk egyben milyen nagy felelősséggel is jár a közpénzek felhasználását illetően, és ebben a megfelelő közbeszerzési gyakorlat mekkora segítséget jelenthet – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által készített jelentésből.Az ellenőrzés körébe vont önkormányzatok a vizsgálat éveiben együttvéve 434,5 milliárd forintot használtak fel beruházási, felújítási, dologi kiadásaikra, és ennek csak alig több mint egyötödét realizálták közbeszerzési eljárásokat követő vállalkozói szerződések keretei között. Az ellenőrzött minisztériumoknál és intézményeiknél ez az arányszám kedvezőbb, de itt is csak az előirányzatok 29,6 százalékát tették ki a saját hatáskörű és a központosított közbeszerzések – áll a számvevőszék jelentésében.Az országos adatokat tekintve, a vizsgált 1997–2000 közötti időszakban az eljárások száma 1998-ig növekedett, majd ezt követően kismértékben csökkent. A közbeszerzések értéke ugyanakkor folyamatosan növekedett, 2000-re az 1996. évinek 3,5-szeresét érte el. Egyértelműen kedvezőnek tekinthető, hogy javult az eljárások átláthatósága, ugyanis az 1998–1999. évi csökkenés után 2000-re a nyílt eljárások szám- és értékaránya növekedett. Ugyancsak kedvező, hogy egyidejűleg visszaszorult a tárgyalásos eljárások szám- és értékaránya. A vizsgálati tapasztalatok szerint ugyanakkor még mindig gyakorinak tekinthetők a közbeszerzési törvény mellőzésével folytatott beszerzések. Az ÁSZ megállapította: indokolatlanul vált megengedőbb jellegűvé a szabályozás a közfeladatot ellátó vállalkozások, alapítványok esetében. Miközben e szervezetek egyre jelentősebb arányban vannak jelen az önkormányzati szférában, egyre jelentősebb részben közvetlenül vagy közvetve állami pénzeket használnak fel, a szervezetek alapítóitól való függetlenedése egyre erőteljesebb, az önkormányzatoknak a közbeszerzési folyamatok alakulására nincs hatásuk. A jelentés kiemeli: a minisztériumok belső és felügyeleti ellenőrzésében és az intézményeik belső ellenőrzésében sem vált általános gyakorlattá a közbeszerzési folyamatok vizsgálata. Holott épp a folyamatba épített ellenőrzés előzhetné meg e területen a hibákat.A központosított közbeszerzéshez tartozó beszerzés az 1997–2000 években országosan összesen57 631 millió forint volt. E nagyságrend miatt különösen fontos, hogy a rendszer garantálja a közpénzek szabályszerű és takarékos felhasználását, ami az eddigiekben csak részben valósult meg. Kellő kötelezés és ösztönzés hiányában nem épült ki a beszerzési kör információs bázisa, nem megfelelő a szervezetek regisztrációja. A 2000. január 31-ig előírt regisztrációs kötelezettségnek az ezer intézményből november 1-jéig is csak 171 intézmény tett eleget.

---