Újabb három fejezetet sikerült lezárni tegnap Luxembourgban a csatlakozási tárgyalások külügyminiszteri szintű fordulóján. Köztük van a munkaerő szabad áramlásának fejezete is.Valódi politikai áttörést értünk el a csatlakozási tárgyalások luxembourgi fordulóján – hangsúlyozta lapunknak adott rövid nyilatkozatában Martonyi János. A tegnapi külügyminiszteri fordulón hazánknak sikerült újabb három fejezetet ideiglenesen lezárnia, mégpedig a munkaerő és a tőke szabad áramlásával foglalkozó, valamint az adózásról szóló fejezetet. Nyilatkozatában a magyar diplomácia vezetője ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az európai integráció alapját képező „négy szabadság” lezárásával komoly lépést tettünk annak érdekében, hogy 2002-ben lezárjuk a csatlakozási tárgyalásokat. Magyarország egyébként a tagjelölt országok közül elsőként zárta le együtt a személyek, illetve a tőke szabad áramlásával kapcsolatos fejezeteket, s a tegnapi miniszteri fordulón megállapodás született az adózás fejezetéről is. Így, „holtversenyben” Ciprussal, már huszonkét ideiglenesen lezárt fejezetet tudhatunk magunk mögött.Horváth Gábor külügyi szóvivő lapunknak elmondta, hogy Günter Verheugen, a bizottság bővítési biztosa, az uniós elnökség nevében pedig Anna Lindh svéd külügyminiszter meleg szavakkal gratulált Magyarország teljesítményéhez. Mindketten elismerően szóltak arról is, hogy Budapest a menetrendben előirányzott időpont előtt tudott lezárni két fejezetet.A személyek szabad áramlásával kapcsolatban Magyarország két feltétellel fogadta el az Európai Unió közös álláspontját. Ezek egyike az volt, hogy Budapest a korlátozó tagországokkal szemben a viszonosság elvét alkalmazhassa. A másik feltétel pedig, hogy a tagországok közösen, illetve lehetőség szerint egyenként tegyenek nyilatkozatot arról, hogy a jelenleginél lényegesen nagyobb mértékben megnyitják munkaerőpiacukat az új tagok előtt. A svéd miniszterelnök egyébként már a tárgyalások előtt nyilatkozatban rögzítette, hogy Stockholm Magyarország csatlakozásának időpontjától kezdve biztosítja a magyar munkaerő teljesen szabad bejutását a svéd munkaerőpiacra. A tárgyalásokon az uniós svéd elnökség nevében Anna Lindh svéd külügyminiszter ismertette a tagállamok közös nyilatkozatát is, amely ugyancsak egyértelműen eleget tett a magyar elvárásnak, és rögzítette, hogy a tagországok jelentős mértékben javítani fogják a magyar munkaerő bejutását az uniós piacokra.Az EU egyébként elfogadta azt a magyar kérést, miszerint csatlakozásunk után uniós magánszemélyek hét évig nem vehetnek termőföldet, viszont a letelepedett, mezőgazdasági tevékenységet folyamatosan végző magángazdák három esztendő után vásárolhatnak majd termőföldet. Martonyi János értékelé-se szerint a miniszteri fordulón lezárt fejezetekben sikerült átmeneti könnyítéseket kérni azokban a kérdésekben, amelyekhez kiemelt magyar gazdasági és szociális érdekek fűződnek.Horváth Gábor elmondta azt is, hogy Martonyi Jánoshoz még a tárgyalások előtt megérkezett a holland külügyminiszter levele. Eszerint Hollandia a csatlakozásunktól úgynevezett védzáradékkal kész biztosítani a munkaerő szabad áramlását és belépésünkig kedvezményes piacra jutást biztosít a magyar munkaerőnek.Martonyi János levelére, amelyben arra kérte uniós kollégáit, hogy nyissák meg piacaikat a tagjelöltek előtt, már meg is érkeztek az első reakciók. A spanyol külügyminiszter a munkaerő-áramlás terén kétoldalú megállapodást javasol Budapest és Madrid között. Nem váratott magára sokáig Ausztria válasza sem: Benita Ferrero-Waldner osztrák külügyminiszter megerősítette, hogy Bécs olyan rendszert alkalmaz majd, amelynek keretében fokozatosan biztosítani lehet a munkaerőmozgás teljes szabadságát.A tárgyalások előtt – ír kérésre – Martonyi János találkozott Brian Cowen ír külügyminiszterrel. Az ír diplomácia vezetője leszögezte, hogy az ír népszavazás eredménye nem a bővítésről szól. Írország a bővítést támogatja, s számos ír belpolitikai ok vezetett a népszavazás kedvezőtlen eredményéhez. Hangsúlyozta, hogy megfelelő előkészítéssel ismét népszavazást rendeznek majd a nizzai szerződésről.Szép sikernek és Magyarország európai uniós csatlakozásának folyamatában jelentős lépésnek minősítette Orbán Viktor miniszterelnök, hogy a luxembourgi tárgyalásokon tegnap sikerrel zártak le több érzékeny fejezetet. A tőke szabad áramlása kapcsán a kormányfő kijelentette: sikerült az, amit sokan lehetetlennek tartottak, azaz a csatlakozástól számított hét évig külföldi személy Magyarországon nem juthat termőföldhöz. A miniszterelnök úgy véli, hogy ezzel a kormány teljesítette azt, amit a magyar gazdák elvártak. – A gazdák biztonságban érezhetik magukat, megmenekültek attól, hogy a magyar föld jó minőségét és olcsó árát kihasználva jómódú gazdák felvásárolják a megélhetésüket biztosító földet – jelentette ki. Hozzátette: reményei szerint a csatlakozást követő hét év alatt, vagyis a földvásárlási tilalom ideje alatt a magyar gazdák megerősödnek annyira, hogy versenyképesek lesznek nyugat-európai „kollégáikkal” szemben. A kormányfő szólt arról is, hogy a csatlakozási tárgyalásokon elért siker Magyarország közös sikere. (B. L.)
Több mint tíz év börtön után hazatért családjához az elnöki kegyelemben részesített Alaa Abdel-Fattáh egyiptomi aktivista
