Észak-borsodi gettófalvak?

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei roma vezetők hátrányos helyzetű romákkal és nem romákkal szeretnék felvirágoztatni a térségben lévő, már elnéptelenedett falvakat – adta hírül a Népszava. – Ez nem így van, nem akarjuk más falvakba költöztetni és ezzel együtt elszigetelni a hátrányos helyzetű embereket – jelentette ki Dézsig Sándor, a kurityáni cigány kisebbségi önkormányzat elnöke, aki a lap szerint a terv egyik támogatója. Az ötletet elfogadhatónak tartja Miklóssy Endre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa, ám mint mondta, annak megvalósítására még nincs kidolgozott koncepció.Szó sem volt ilyen jellegű tervről, félreértés az egész – véli Dézsig Sándor, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő Kurityán cigány kisebbségi önkormányzatának elnöke. Mint mondta, a térség cigány vezetői csupán felmérést szeretnének készíttetni az ott élő cigányság helyzetéről, annak érdekében, hogy az illetékes minisztériumoktól ennek fényében kérjenek majd támogatást a felzárkóztatásra. – Nem szeretnénk más falvakba költöztetni és gettóba terelni a romákat, mert az nem vezetne semmi jóra – szögezte le. A vezető ugyanakkor a Népszavának azt nyilatkozta, hogy az elhaló településeken olcsón lehet házakat venni, és az odaköltözők állami segítség igénybevételével foglalkozhatnának földműveléssel és álattenyésztéssel.Abszurd tervnek tartja a felvetést Osztojkán Béla, az Országos Cigány Önkormányzat alelnöke. Mint mondta, korábban már több ilyen jellegű próbálkozás volt, ám mindegyik kudarcba fulladt.– Meg kellene végre érteni, hogy a romák nem akarnak egy tömbben, gettóban élni – jelentette ki az alelnök. Hozzátette: a cigányok a maguk módján szeretnének integrálódni, éspedig olyan helyeken élve, ahol nem csak romák laknak, ahol biztos munka van. Szerinte képtelenség az elképzelés, hogy a romák és a szegények „bemeneküljenek” az elnéptelenedett falvakba, és az, hogy azokat pár év alatt felvirágoztassák, hiszen nem egy gyakorlott földművelő és álattenyésztő népről van szó. – A leszakadó rétegeket nem szabad „összezárni”, mert elindulna a versengés a szegény-szegény között, és az maga lenne a pokol – fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy a romák integrálódása csak a tanuláson és a munkahelyteremtésen keresztül valósulhat meg, a többségi társadalommal közösen.– Szó sincs gettósításról, csupán fel szeretnénk zárkóztatni a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területet, ám ez csak úgy sikerülhet, ha fiatal, életerős, tettrekész cigány és nem cigány embereket telepítünk a kihalófélben lévő falvakba – közölte Miklóssy Endre. Hozzátette: a terv csak úgy valósulhat meg, ha mindenki a beleegyezését adja, erőszakkal senkit nem vonnak be a programba. Különben csak egy ötletről van szó, ám kidolgozott koncepciója még nincs a minisztériumnak. – Igaz, valóban voltak már korábban sikertelen próbálkozások, ám kölcsönös egyetértéssel most talán sikerülhet egy jelentős földdarabot újra életre kelteni – jelentette ki Miklóssy.– Jól ismert tény, hogy a hetvenes évektől kezdve főleg romák és hátrányos helyzetű emberek áramlanak a kisebb településekre, falvakba, ugyanis ezeken a helyeken mindig is olcsóbbak voltak a telkek és a házak – mondta Lökkös Attila szociológus. Szerinte minél távolabb kerülnek a városi infrastruktúrától és munkaerőpiactól ezek a rétegek, annál kedvezőtlenebb lesz a helyzetük. Elmondta, hogy korábbi terepmunkái során megfigyelte: a romák többsége nem ért a földműveléshez, hiszen mindig is az építőiparban, a bányászatban dolgoztak, a mezőgazdaságban csak idénymunkákat vállaltak. – A romáknak átképzéseket kellene tartani annak érdekében, hogy kellően felkészülve kezdejenek hozzá a vállalkozáshoz, amennyiben megvalósul a terv – vélekedett Lökkös. A szociológus ugyanakkor úgy véli, hogy a munkanélküli nem roma családok valószínűleg nem szívesen költöznének a sikeres, közös élet reményében más falvakba a cigányokkal együtt.