Északi-sark: vékonyabb a jég

Az Északi-sarkvidéket fedő jégtakaró jelentős mértékben elvékonyodott az utóbbi hét évben, leginkább a globális felmelegedésnek köszönhetően – állítja az a norvég kutató, aki épp most szelte át sílécein a jég északi birodalmát.A felfedező Boerge Ousland, aki a napokban fejezte be Oroszországból induló, az Északi-sarkot érintő és Kanadában véget ért, több mint 2000 kilométeres sítúráját, a Föld klímaváltozásának szemmel látható jeleiről számolt be. A négy sarkvidéki hosszú távú síelési rekordot magáénak tudó 38 éves férfi a jég vastagságát mérte a Norvég Sarkkutató Intézet számára; hasonló méréseket már végzett 1994-ben, az Oroszországtól az Északi-sarkig vezető útján.– A jég az Északi-sark irányában egyre vékonyabb, ezért törékenyebb is, így az utazás körülményei jóval nehezebbek voltak, mint hét évvel ezelőtt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jég az északi szélesség 87. fokánál már egy méterrel vékonyabb, mint korábban – mondta Ousland, aki a túra során napi tíz órát menetelt sílécein, 160 kilogrammos szánját maga után húzva. – Személy szerint úgy gondolom, hogy a dolog a globális felmelegedés miatt történik – tette hozzá. A korábbi felmérések megmutatták: a sarkvidéki tenger jégtakarója jócskán elvékonyodott az elmúlt harminc év alatt, miközben körülbelül hat százalékot zsugorodott össze 1975 óta.Ousland elmondta, változásokat vett észre a sarkvidék állapotában az 1994-ben tapasztaltakhoz képest, beleértve a jegesmedvék számának növekedését is az Északi-sark közelében.– Míg most 50-60 jegesmedve-nyomot láttam az orosz oldalon, hét évvel ezelőtt csak kettőt. Ez bizony nagyon nagy változás – jelentette ki. Hozzátette: ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a vékonyodó jég miatt a medvéknek mind nagyobb utat kell bejárniuk, hogy fókára vadászhassanak. A kutatót az is megijesztette amikor Szibéria felől érkező, hatalmas fadarabokat látott úszni a vízben, közel az Északi-sarkhoz, ami szerinte szintén hozzájárulhatott a szokatlanul vékony jégréteg kialakulásához.– Nagy fatörzseket láttam, teljes gyökérzettel, amint komoran úsznak a sark felé. Láttam folyók medréből származó homokot is a jégtáblákon, amelyek valószínűleg Oroszország partjai felől érkeztek – tette hozzá. Ousland 1990-ben társával együtt elsőként jutott el az Északi-sarkra sítalpakon, minden külső segítség nélkül. Az utat 1994-ben megismételte, immár egyedül. 1996-ban ő volt az első ember, aki – természetesen egyedül –, sítalpakon jutott el a Déli-sarkig, majd egy évvel később neki sikerült elsőként keresztüljutni az Antarktiszon, segítség nélkül. Mostani útjának célja az volt, hogy sikerüljön elsőként keresztülvágnia az Északi-sarkvidéken, mondani sem kell: egyedül, minden segítség nélkül. A rekordkísérlet a harmadik napon hiúsult meg, amikor a maga vontatta szán eltörött. Ekkor segítségre szorult: egy új szánt juttattak el hozzá, légi úton. Boerge Ousland a jobbára fagyott zsírból álló, hétezer kalóriás étrend ellenére is 17 kilót fogyott a 82 napos út során.