Gyilkos viharzóna

Egy évig is eltarthat a június 14-én lezuhant Cessna–210-es típusú kisrepülőgép vizsgálata, állítják szakértők, akik szerint a katasztrófa okainak feltárásában fontos nyom lehet, hogy a gép néhány másodperc alatt több száz métert emelkedett, majd, ha lehet, még nagyobb sebességgel kilencszáz métert süllyedt, mielőtt radarjele végleg eltűnt a monitorokról.Zágrábból indult, és Siófokon landolt volna a Synergon Rt. vezetőségét szállító Cessna–210-es típusú repülőgép. Az ország légterébe lépve a pilóta fölvette a kapcsolatot a magaslégköri irányítóval, aki a Balatonhoz közeledő gépet épp át akarta adni a kisrepülőgép-irányítóknak, amikor az összeköttetés megszakadt. A pilóta egyébként a magyar irányítóktól nem kért időjárás-jelentést, és semmilyen segélykérő jelzést sem adott le, a monitorok előtt ülő szakemberek mindössze annyit láttak, hogy a Cessna néhány másodperc alatt 3300 méteres magasságba emelkedett, majd ennél is gyorsabb iramban – másodpercenként százötven métert megtéve – sülylyedni kezdett. A gép roncsait másnap a Somogy megyei Tapsony közelében találták meg.A helyszíni szemlét követően június 25-én a kaposújlaki repülőtéren kezdődött meg a roncsok vizsgálata. A szemlebizottság munkájáról Antal Zoltán, a Légügyi Igazgatóság igazgatója adott tájékoztatást, mivel a helyszínen tartózkodó szakértők nem adhattak felvilágosítást. Antal Zoltán elmondta, hogy egyrészt azt kutatják, történt-e műszaki meghibásodás, másrészt felmérik a meteorológiai körülményeket, illetve elemzik a pilóta cselekvőképességére vonatkozó adatokat. A vizsgálatnak kell kiderítenie azt is, hogy szerepet játszott-e a tragédiában a gép múlt évi kényszerleszállása. Az ügyben a Somogy megyei rendőr-főkapitányság is eljárást folytat ismeretlen tettes ellen légi közlekedésben halált okozó, gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt.– Más a célja a légügyi és a büntetőjogi vizsgálatnak. Az előbbi feladata feltárni a katasztrófa okait, hogy hasonló baleset többé ne fordulhasson elő, míg a büntetőjogi vagy államigazgatási eljárás során az illetékesek a vétkes személyt keresik – fejtette ki Rohács József professzor, a Budapesti Műszaki Egyetem repülőgépek és hajók tanszékének vezetője. – A légügyi hatóság eljárása során meg kell határozni, hogy mely államokkal szükséges fölvenni a kapcsolatot, mivel a gyártó, a lajstromozó és bármely más ország, amelynek állampolgára vagy gyártmánya érintett az ügyben, részt vehet a vizsgálatban.Ezt követően kell felállítani a vizsgálatokat végző bizottságot. Dr. Rohács József szerint Magyarország e téren kevéssé hatékony módszert alkalmaz, mivel az amerikai gyakorlattal szemben idehaza nem független szervezet, hanem a Légügyi Igazgatóság koordinálja a munkálatokat, s így előfordulhat, hogy a hatóság bizonyos esetekben a saját szerepét is vizsgálja. A bizottság munkájába általában repülési szakembereket, fizikusokat, repülőgép-szerelőket, pilótákat vonnak be, de a Cessna–210-es esetében meteorológus részvétele is szükséges.– Egy nagyobb repülőgép ötvenezer alkatrészből áll, ezért a bizottság a vizsgálat előrehaladtával mind több szakemberrel bővülhet. A katasztrófák okainak feltárása rendkívül összetett feladat. Ha például a szakértők azt feltételezik, hogy a baleset a futómű bekötőcsapjának törése miatt következett be, akkor már nem a repülési mérnökök folytatják a vizsgálatot, hanem egy anyagtudományokkal foglalkozó szakember állapítja meg, mi okozhatta az alkatrész törését. Tehát minden egyes részfeladat további személyek bevonását jelenti, ezért nehéz betartani a vizsgálatra előírt harmincnapos határidőt – mondta dr. Rohács József, hozzátéve: Magyarországon az ügyek többségét fél és egy év között lezárják, ám külföldön előfordul három-négy évig tartó vizsgálat is.A tanszékvezető szerint a Cessna–210-es vizsgálata jó ütemben halad. A szakemberek a balesetet követően rögzítették a nyomokat, majd összegyűjtötték a maradványokat, jelenleg pedig a kaposújlaki repülőtér hangárjában próbálják méretarányosan rekonstruálni a tragédia helyszínét. Feladatuk korántsem egyszerű, mivel a kisrepülőgép darabjai majd két kilométernyi területen szóródtak szét. A szétroncsolódott alkatrészek egymáshoz viszonyított helyzete azonban csak a műszaki, technikai jellegű kérdésekre adhat választ.– A gyakorlat azt mutatja: négy-öt hibának kell összejönnie ahhoz, hogy légikatasztrófa történjen, így minden bizonnyal a Cessna esetében is ki lehet majd mutatni a hibák sorozatát. A tapsonyi tragédia valószínűleg azzal kezdődött, hogy a pilóta úgy döntött: át tud repülni a viharzónán, és olyasmivel találkozott, amire nem számított, vagy eleve helytelenül mérte fel a helyzetet, és belerepült egy olyan zónába, amelyet ki kellett volna kerülnie – véli dr. Rohács József.Kétféle pilóta van, mondogatják a repülés szerelmesei: bátor és öreg. A Cessna vezetője azonban nem tartozott a felelőtlenül bátor pilóták közé, sőt a nagy gyakorlattal rendelkező férfi rendkívül körültekintő, óvatos ember hírében állt. Kérdés, hogy miért vállalta mégis a viharzónán történő átrepülés kockázatát.