Haladás az EU-tárgyalásokon

Magyarország újabb két fejezetet zárt le ideiglenesen a tegnapi EU-csatlakozási tárgyalási fordulón. Brüsszeli információink szerint a környezetvédelem és a vámunió című fejezetekben hat derogációs kérelmet fogadott el az unió. A munkaerő és a tőke szabad áramlásáról szóló fejezetek lezárásában is előrelépés történt.Jelentős eredménynek tekinthető a két fejezet ideiglenes lezárása, hiszen mindkét témakör az úgynevezett nehezebb fejezetek közé tartozik. Másrészről biztató, hogy az EU ismét bizonyította: a tárgyalások során a magyar igényeket is figyelembe veszi. A környezetvédelem kapcsán négy, a vámunió fejezeten belül pedig két magyar átmeneti mentességet fogadtak el. A környezetvédelemről szóló fejezet lezárása nagy kihívásnak számított azért is, mert másfél évvel ezelőtt az Európai Bizottság országjelentésében ezt a területet érte a leginkább kritika.A svéd elnökség idejére ütemezett fejezetek közül a munkaerő és a tőke szabad áramlása, valamint a kultúra és audiovizuális témaköröket nem sikerült még lezárni. A két, szabadságjoggal foglalkozó fejezetre vonatkozóan tegnap átadta az unió a végleges, közös álláspontját. Eszerint hét évig korlátozható a külföldiek földvásárlása Magyarországon. Ezt az álláspontot a magyar fél elfogadhatónak tartja, de csak azzal a feltétellel, hogy a tilalom minden potenciális külföldi vásárlóra, köztük az egyéni mezőgazdasági vállalkozókra is vonatkozik.A munkaerő szabad áramlásával kapcsolatban megmaradt az úgynevezett „2+3+2” uniós álláspont. Ez lehetőséget ad arra, hogy a tagországok külön-külön döntsenek arról, hogy országukban vállalhatnak-e munkát az új tagok polgárai. A magyar fél elfogadja ezt az álláspontot, amennyiben a tagországok nyilatkozatot tesznek arról, hogy milyen nemzeti intézkedéseket kívánnak alkalmazni az átmeneti időszakban. További feltétel, hogy ugyanebben az időszakban viszonossági alapon Magyarország maga is a saját nemzeti szabályozását alkalmazhatja. A tőke és a munkaerő szabad áramlására vonatkozó fejezet elméletben lezárható a június 11-i miniszteri szintű fordulón, amennyiben addigra az unió egyeztet a magyar feltételekről. Ha sikerül lezárni ezt a két fejezetet is, akkor hazánk egy kivétellel teljesítette a stratégiai dokumentumban meghatározott menetrendet. Az egyetlen megoldatlan kérdés, az audiovizuális fejezet lezárhatatlansága mögött belpolitikai feszültség és nem a csatlakozásunkat közvetlenül érintő problémák állnak.Turi-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter az általa vezetett tárca szakmai sikerének nevezte, hogy Brüsszelben lezárult az uniós csatlakozási folyamat környezetvédelmi fejezete. Mint azt lapunk kérdésére elmondta: beiktatását követően a minisztérium munkatársaival együtt azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy legkésőbb az idei esztendő végére, de ha lehet, akkor még korábban, már a fél év végére megpróbálják lezárni ezt a tárgyalási fejezetet. Véleménye szerint ez utóbbi időpont realitását a februári jelentéskiegészítés leadásakor lehetett először érzékelni. Hozzátette: törekvését az EU-ban kezdetben indokoltnak nevezhető bizalmatlansággal fogadták, hiszen az uniós diplomaták korábban több alkalommal is azt tapasztalhatták, hogy a tárca nem tesz eleget ígéreteinek és vállalt kötelezettségeinek. Ezt a bizalmatlanságot azonban nagyon hamar fel tudták oldani – hangsúlyozta Turi-Kovács Béla. A miniszter szerint a tárgyalások során a tárcának az uniós tagállamok nagykövetein és diplomatáin kívül Michael Lake, az EU nagykövete is jelentős segítséget nyújtott.A szakminiszter olyan, nehéz feladatnak nevezte a vállalt kötelezettségek időarányos teljesítését, amelynek most már adottak a feltételei. Példaként említette a szennyvíz- és a hulladékgazdálkodás, valamint a csomagolóanyagok területének jogszabályi rendezését. Mint ismeretes, ez utóbbi esetben Magyarország azt vállalta, hogy öt éven belül a hazai csomagolóanyagok fele újrafelhasználható lesz. Mindezt a tárca olyan, kombinált rendszerű jogszabállyal szeretné megoldani, amely egyaránt épít a vállalati önerőre és az állami ellenőrzés lehetőségére. A szennyvizek kapcsán Turi-Kovács Béla elmondta: az érzékeny területeken 2008-ig, a tízezer lakosnál nagyobb településeknél 2010-ig, ennél kisebb településeken pedig 2015-ig szeretnék az EU elvárásainak megfelelően kiépíteni a tisztító hálózatot.