Fogynak a haszonállatok Európából, eközben pedig nő a kockázatokkal járó import

Nem fordult meg az uniós állatlétszám-csökkenés, amit elsősorban az EU termelészöldítő szakpolitikái okoztak. Az európai állattenyésztés leépülése ugyanakkor egyre növekvő fogyasztói kockázatokkal jár.

Folyamatosan csökken az európai állatállomány Fotó: DENNIS VENEMA / ANP MAG

Jelentősen csökkent az elmúlt években az európai haszonállatok száma, és ez a visszaesés a főbb állattenyésztési ágazatokban 2024-ben is folytatódott – idézte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az Európai Állattenyésztés Hangja (European Livestock Voice, ELV) elnevezésű csoport tanulmányát. A sertések száma például 0,5 százalékkal, megközelítőleg 132 millióra csökkent az előző évhez képest. A létszámvisszaesés még jelentősebb volt a szarvasmarhák esetében, itt 2,8 százalékkal kevesebb, 72 millió állatot számoltak. A juhállomány is apadt, 1,7 százalékkal, 57 millió egyedre, míg a kecskéké 1,6 százalékkal csökkent, mintegy 10 millióra. 

Az európai állattenyésztés leépülésének egyik nagy vesztese a sertésállomány (Fotó: AFP/Fred Tanneau)

Az ELV szerint ezek a számok nem átmeneti létszámingadozásokat mutatnak, hanem egy állandósulni látszó tendenciát, amely minden főbb állatfajt érint, és egy mélyebb, strukturális változásra utal. A tanulmány az Eurostat adataira hivatkozva megvizsgálta az állatállományok 2014 és 2024 közötti alakulását, ez alapján pedig egyértelmű a trend: 

• a sertések 8,1
• a szarvasmarhák 8,7,
• a juhok 9,4,
• a kecskék pedig 16,3 százalékkal lettek kevesebben. 

Vagyis ma Európában több millió állattal kevesebb él, mint egy évtizeddel ezelőtt. Az ELV szerint ez nem egy véletlenszerűen alakult folyamat következménye, hanem több, egymással összefüggésben lévő és egymásra ható tényezőé. Ebbe beleértendő 

• a környezeti és szabályozási nyomás, 
• a fogyasztói szokások változása, 
• a termelési költségek emelkedése és 
• az újabb és újabb mezőgazdasági válságok. 

Országfüggetlen megállapítás, hogy az európai állattenyésztők növekvő költségekkel, bonyolult szabályozásokkal és egyre erősödő globális versennyel küzdenek, idén pedig egy sor betegség jelent meg az állományokban.

Nemcsak az állatlétszám, hanem a mezőgazdasági vállalkozások száma is csökkent. Az ELV itt egy még hosszabb, 15 éves időszakot vizsgált, amelyben az uniós gazdaságok száma 37 százalékkal esett: több mint 14 millióról körülbelül 9,1 millióra, vagyis mintegy 5,3 millió gazdaságot – köztük különösen sok kis, családi vállalkozást – elvesztett az EU mezőgazdasága. 

Ennek egyik okaként azt nevezték meg, hogy Európa ökológiai átállást hajt végre a mezőgazdasági szektorban is. Az ELV szakértői szerint az olyan szakpolitikák, mint a zöldmegállapodás (Green Deal), a Termelőtől a fogyasztóig stratégia és a mezőgazdasági kibocsátások csökkentésére irányuló törekvések sok gazdaságot arra késztettek, hogy leépítsék gazdálkodásukat vagy teljesen felszámolják tevékenységüket. 

Ez a drámai csökkenés minden típusú gazdaságban megfigyelhető, azonban különösen a vegyes és az állattenyésztő gazdaságokat érintette.

Ha az EU eredeti célkitűzéseivel vetjük össze a gazdaságok számának csökkenését, kiáltó az ellentmondás, ugyanis ez a leépülés nem jelent nagyobb fenntarthatóságot, de biztosan az élelmezésbiztonság csökkenésével jár – szögezi le az ELV. Ezen belül az állattenyésztéssel foglalkozó gazdaságok számának csökkenése több szempontból is kontraproduktív következményekkel járhat. Először is fennáll az élelmiszer-termelés kiszervezésének kockázata, hiszen attól, hogy Európában kevesebb állatot is tenyésztenek, az állati eredetű élelmiszerek iránti kereslet nem szűnik meg. 

Ez azt jelenti, hogy végül az EU több húst fog importálni olyan országokból, ahol az állategészségügyi, környezetvédelmi és állatjóléti előírások jelentősen alacsonyabb színvonalon állnak, így nagyobb élelmiszer-biztonsági kockázatot jelentenek a fogyasztóknak, és az importfüggés miatt csökken Európa élelmezésbiztonsága. 

Ráadásul a hosszabb szállítási távolságok és a kevésbé szabályozott gazdálkodási gyakorlatok miatt globálisan emeli a környezetre gyakorolt káros hatást is. Az extenzív állattartás leépülése pedig a biológiai sokféleség megőrzésének esélyeit gyengíti. 

A szervezet szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy az európai állattenyésztést nem visszaszorítani kell, hanem újraéleszteni, mert felelősségteljes gazdálkodás esetén az állattenyésztés kulcsszerepet játszhat a fenntartható élelmiszer-termelésben.