Nem lesz magyar Newsweek hírmagazin (pedig úgy volt, hogy lesz), de ne búsuljunk, mert ott van helyette továbbra is a Heti Világgazdaság, az is jó annak, aki szereti. A dologról médiaszakemberek, közvélemény-kutatók és stratégiai igazgatók nyilatkoztak a Népszabadságnak, az meg mindjárt csinált egy rövid kis értékelést az idehaza megjelenő hírmagazinféle lapokról. A maga módján, persze.A következőket tudhatjuk meg: nálunk a Newsweekhez hasonlatos HVG, valamint a Figyelő mellett sajátos karakterű hetilapok jelennek meg: „a 168 Óra inkább interjúkat és publicisztikákat, a Magyar Narancs több kultúrát tartalmaz; a Magyar Demokrata pedig egy politikailag erősen behatárolható olvasóréteget céloz meg.” Ügyes megfogalmazás. Csalafinta. Trükkös. A baloldali lapokról azt írja, milyen területekről írnak, milyen műfajokban dolgoznak. Az egy jobboldaliról, a Magyar Demokratáról azt tartja fontosnak megemlíteni, hogy behatárolt olvasóréteghez szól.Az előző minősítés semleges, utóbbi kicsit lesajnáló. Fogalmazhatott volna úgy is a szerző – Varsányi Gyulának hívják –, hogy a 168 Óra (miközben valóban interjúkat és publicisztikákat tartalmaz) szintén erősen behatárolt olvasóréteget céloz meg. Hasonlóan a Magyar Narancshoz, amelynek kultúrköréhez főképpen a Jospin-negyvenek tartoznak, Eörsi István elv- és asztaltársasága. Munkában megfáradt szochazás, VIP-hiteles irodalmárok.A Magyar Demokratáról is el lehetett volna mondani, hogy – miközben kétségkívül a nemzeti oldalt szólítja meg – az interjún és a publicisztikán túl portrékat, riportokat, információkat is kínál, sőt a kultúrát is beengedi a kapun. Megfogalmazás kérdése az egész. Az egyik lapban színesek a képek, a másikat meg „behatárolt nemzetiek” olvassák. Hogyan is szól a vicc? A villamos így sárga, a létra meg úgy hosszú.
Kocsis Máté megfejtette, miről próbálja elterelni ma a figyelmet Magyar Péter
