Horvátország bízik a NATO-tagságban

Szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a magyarok és a horvátok között van – nyilatkozta lapunknak Tonino Picula horvát külügyminiszter.Nem sok figyelem jutott aNATO budapesti külügyminiszteri találkozóján a szövetség bővítésének. Ön, mint a NATO-tagságra törekvő Horvátország külügyminisztere, elégedett-e a most lezajlott konferencia eredményével?– Nekem nagyon jó okom van rá, hogy elégedett legyek, hiszen a budapesti konferencia keretében sor került Colin Powell amerikai külügyminiszter és a NATO-tagság várományosainak, az úgynevezett vilniusi csoportba tartozó kilenc ország külügyminisztereinek találkozójára. Számunkra különösen örvendetes, hogy – amint ez Budapesten többször elhangzott – immár Horvátország is beletartozik ebbe a körbe. Amint a felszólalásomban is kiemeltem, nagy megelégedésemre szolgál, hogy éppen a hazánk iránti baráti érzelmeket tápláló Magyarország volt ennek a konferenciának a házigazdája. Hiszen a volt szocialista blokk egyik tagjából tíz év alatt NATO-taggá ért Magyarország példája bizonyítja: ha komolyan dolgozunk a tagság elnyerésén, a nemzetközi közösség méltányolni fogja erőfeszítéseinket.– A magyar–horvát kapcsolatokat általában nagyon jónak értékelik. Az ön véleménye szerint vannak-e olyan területek, amelyeken lehetne még javítani?– Az utóbbi időben sok kétoldalú megállapodást írtunk alá, s államközi szerződéses kapcsolataink számos területét felülvizsgáltuk. Országaink között már hosszú ideje nincsenek nyitott kérdések, sőt, a kapcsolataink példaértékűek, mert azt bizonyítják, hogy Európának ebben a részében is lehet őszinte és jó együttműködés két állam között, s egymás érdekeit nemzetközi szinten is elő tudják mozdítani. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs helye a fejlődésnek. További kétoldalú megállapodások vannak előkészületben, amelyek multilaterális területen, stratégiai célkitűzéseink elérésében is hasznára lehetnek mindkettőnknek. Várhatóan több ilyen aláírására kerül majd sor októberi hivatalos budapesti látogatásom alkalmával.– Horvátországnak, úgy tűnik, lassan legtöbb szomszédjával, még Jugoszláviával is sikerül rendezni a kapcsolatait. Szlovén–horvát viszonylatban azonban hosszabb ideje nem sikerül előbbre jutni néhány nagyon fontos kérdésben, a legsarkalatosabban – Szlovénia szabad kijárásában a nemzetközi vizekre – szükség lesz-e nemzetközi egyeztető fórumra?– A Szlovénia és Horvátország viszonyát terhelő vitás kérdések mind az egykori Jugoszlávia hagyatéka. Az elmúlt tíz esztendőben mindkettőnknek nagyon sok egyéb problémával kellett megküzdenie. Három kérdés maradt napirenden: a krskói atomerőmű, a Ljubljanai Bank devizabetéteseinek kárpótlása és a tengeri határok kijelölése a Pirani-öbölben, amellyel kapcsolatos a szlovén igény a kijáratra a nemzetközi vizekre. Horvát részről mi nyitottak vagyunk arra, hogy még egyszer megpróbáljuk közvetlen tárgyalások útján rendezni ezeket, ám ha nem sikerül, nemzetközi egyeztető fórumhoz kell fordulnunk, amelynek döntését azután mindkettőnknek tiszteletben kell tartania. A Jugoszláviával való kapcsolatainkról megjegyezném: mi arra számítunk, hogy a bekövetkezett változások nem csupán „politikai változásokat”, hanem a „politika megváltoztatását” is jelentik egyben. A kérdésére adott válaszomat azzal zárnám, hogy szeretném, ha húsz év múlva a horvátok és a szerbek között olyan kapcsolat lenne, mint amilyen most a magyarok és a horvátok között van.– Horvátországban a közelmúltban tartottak helyhatósági választásokat, amelyek sokak számára meglepő eredménnyel, sok helyütt a legutóbbi törvényhozási választásokon vereséget szenvedett Horvát Demokrata Szövetség (HDZ) győzelmével zárultak. Az ön véleménye szerint milyen következtetés vonható le ebből?– Ezt sokféleképpen lehet magyarázni. Az érdeklődés csekély volt, de köztudomású, hogy a helyhatósági választásokat mindig kisebb figyelem kíséri, mint a törvényhozásiakat. Ami a szavazatoknak az egyes pártok közötti megoszlását illeti, a választások következménye az lesz, hogy – a jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció visszavágásaként – „félelemkoalíciók” jönnek létre regionális és helyhatósági szinten, s a HDZ a legtöbb önkormányzatban kiszorul a hatalomból. Úgy gondolom azonban, hogy ezeknek a választásoknak az eredménye nem fogja jelentősen megváltoztatni a horvát politikai palettát. Ami megváltoztathatja, az a jelenleg hatalmon lévő kormánykoalíció gazdasági intézkedéseinek eredménye. Amennyiben az elkövetkező egy-két évben nem sikerül megoldania az előtte tornyosuló gazdasági és szociális problémákat, menthetetlenül megbukik. Ha azonban ezeken a területeken is olyan sikeresnek bizonyul, mint a külpolitikában, visszanyeri a választók bizalmát.