Ismét támadják a státustörvényt

A bukaresti és a pozsonyi diplomácia ismét támadásba lendült, újabb bírálatok érték az elfogadás előtt álló magyar státustörvényt. Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára ugyanakkor egy erdélyi lapnak nyilatkozva határozottan cáfolta azt a hírt, mely szerint Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési biztosa nehezményezné a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabályt.Ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival a készülő státustörvény egyes előírásai – vélik a román kormány külpolitikai tanácsadói, akik szerint az inkriminált passzusok „közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák”. A bukaresti szakértők úgy vélik, a státustörvény a „kedvezmény” elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek mond ellent. Mint a 22 című hetilap öszszeállításából kiderül, a román értelmezés szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A Nastase-kabinet külpolitikai tanácsadói irodája „párhuzamos politikai viszony megteremtését” látja a törvény által tervezett magyar igazolványban. A román álláspont szerint azoknak a személyeknek, akik 1918-ban osztrák– magyar állampolgárok voltak, joguk volt magyar állampolgárságukat megtartani. Ezek a személyek „hallgatólagosan éltek választási jogukkal, és lemondtak magyar állampolgárságukról”. Ennek a témának újbóli felvetése egy magyar törvényben egyet jelent annak állításával, hogy az említett személyeket kényszerítették a választásra – így a román tanácsadók.A szlovák kormány csütörtökön ismertetett hivatalos álláspontja szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezik a készülő státustörvény, amelynek elfogadása több kétoldalú egyezmény rendelkezéseinek megkérdőjelezését jelentené.Németh Zsolt külügyi államtitkár egy erdélyi napilapnak nyilatkozva elmondta, brüsszeli megbeszélésein az EU bővítési biztosa kizárólag kérdezett, és nem minősített a státustörvény kapcsán. Mint ismeretes, Jugoszlávia, Ukrajna, Horvátország és Szlovénia – az ott élő magyar kisebbség révén szintén érintettek a státustörvény ügyében – ez idáig semmi kifogásolandót nem talált a készülő jogszabályban.

---