A közepesnél jobb a közbiztonság lakossági megítélése, amely az e téren legrosszabb helyzetűnek tartott fővárosban is jelentősen javul – derült ki a Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (Tárki) nemrégi közvélemény-kutatásából. A Belügyminisztérium (BM) megbízásából az országos reprezentatív mintán végzett kutatások szerint a polgárok többsége helyesli az okmányirodák létrehozását, tevékenységük kibővítését.Idehaza az elmúlt három évben „erős közepes” szinten stabilizálódtak a közbiztonsággal kapcsolatos lakossági vélemények. A Tárki felmérése rámutat: míg 1990-ben a válaszadók mintegy fele tartotta közepesnek vagy jónak a közbiztonságot, addig 1998-tól ez az arány 85 százalék körül állandósult. A BM a rendszerváltozás óta rendszeresen végeztet felméréseket a témában. Az összesített adatok szerint a 90-es évek elejei mélyponthoz képest az évtized közepére jelentősen javult a polgárok biztonságérzete, majd az 1996–97 közötti visszaesést követően folyamatosan felfelé ívelő trend tapasztalható. A kedvező folyamatok településenkénti vizsgálata eltéréseket mutat a lakóhely jellegétől, típusától függően, ugyanakkor a javulás egyértelmű a legrosszabb közbiztonságúnak tartott fővárosban is. Tíz évvel ezelőtt a válaszadók 63 százaléka rossz vagy nagyon rossz kategóriába sorolta Budapestet. Utóbbiról ma már csupán 4 százalék nyilatkozott így, 19 százalék választotta a „rosszat”, miközben 51 százalék közepesnek, 25 százalék pedig jónak értékelte a közbiztonságot. Hasonló tendenciák mutatkoztak a vidéki nagyvárosokban is.A Tárki „begyűjtötte” a több mint egy éve működő okmányirodákkal kapcsolatos véleményeket is, mintegy 1500 embert kérdeztek meg. A 2001 januárjában végzett vizsgálatok idején a lakosság 84 százaléka értesült arról, hogy a személyi okmányok, a gépjárművek iratainak kiváltásáért már nem a rendőrséghez, hanem az önkormányzatok üzemeltetésében működő okmányirodákhoz kell fordulni. A válaszadók zöme (63 százalék) helyeselte ezt, s az is kiderült, hogy akik személyesen jártak már itt, azok körében „népszerűbbek” az irodák. Körükben 77 százalék támogatta a rendszer bevezetését annak ellenére, hogy az új típusú ügyintézésre való átállás több helyen okozott gondokat, és a kezdeti nehézségekről a sajtó is rendszeresen tudósított. A helyileg illetékes okmányirodában még nem jártaknál csak 61 százalékos a támogatottság, viszont utóbbiaknál igen magas, 24 százalékos a nem válaszolók aránya. Összességében tehát a lakosság kedvezően értékelte az okmányirodák bevezetését és tevékenységi körük kiterjesztését – olvasható a Tárki értékelésében.
A kriminálstatisztika, ha akarja, sem tudja hűen tükrözni az életet; ennek egyik indoka az lehet, hogy az egyes bűncselekményekről az eljárási szakaszokban különböző kép alakulhat ki a minősítések miatt – hangzott el a Magyar Kriminológiai Társaság ülésén szerdán az Országos Kriminológiai Intézetben (OKRI). Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője közölte: ha egy apparátust, mint például a rendőrséget, mindig statisztikakészítésre kényszerítenek, és az nem felel meg bizonyos elvárásoknak, akkor fennáll a statisztika szépítésének, kozmetikázásának veszélye. Korinek László, a Belügyi Szemle főszerkesztője, egyetemi tanár abban látja a bajok egyik forrását, hogy a statisztikát a rendőrség munkájának minősítésére is használják. Megemlítette még, hogy a rendőrségre nagy nyomás nehezedik a politika részéről. Kerezsi Klára, az OKRI kutatási osztályvezetője lapunknak elmondta: a bűnügyi statisztika mutatói nem függnek szorosan össze a közbiztonság alakulásával, hiszen csak egyéni biztonságérzet van – fogalmazott a kutató. (Sz. Z.)
