New Hont olyan reménytelenül jelentéktelen porfészek, hogy még a térképeken sem érdemes szerepeltetni. A történelem is groteszk módon inkább csak átcsordogál, mint áthömpölyög felette, lakói tespedt unalomban pergetik napjaikat. Megalkuvásban gazdag élettörténetük nem teszi hősökké őket, legfeljebb oktalan, mártíromságra aligha méltó áldozatokká, és nem lelik meg az eszmét, de szüntelen sóvárognak utána, hogy célt és értelmet adjon ingerlően eseménytelen hétköznapjaiknak.Nincs boldogság, nincs részvét, nincs jókedv, nincs önelégültség, fogyni látszik az étvágy és a pletykaéhség, minden csak majdnem van jelen, át- és megélni lehetetlen, kicsúszik, elillan, szertefoszlik, a lehetőségek csak a település határain túl ölthetnek testet. Egy város, amelyhez senkit sem fűzhetnek mélyebb emlékek, mert emlékteremtésre képtelen közeg, és mégis foglyul ejt, álmos posványosságában elhagyhatatlan. Mert itt marad e furcsa, ódon kisvárosban az ukrán megszálló gyermekeként világra jött, utóbb nagy természetéről elhíresült, szoknyabolond ügyvéd, férfikorában szülővárosában talál otthonra a tehetséges szobrász, itt fogalmazza szentenciáit a különc moralista, és szakácstudományával még a világ legkisebb gyorséttermén felülkerekedő McLaczi is itt süti koleszterinbomba rántott velőit. És ne feledjük, cseppet sem véletlenül ebben a főtéri kocsmában függ Mikszáth Kálmán képe, aki atyai jóindulattal, otthonosan mosolyog e szívének oly ismerős világra.Grendel Lajos így határozza meg regényét a kötet hátlapján: „szlovákiai magyar karnevál, történelmi alulnézetből, álarcosbál, amelynek a végén mindenki magával szembesül”. Úgy szembesíti nemzedékét a saját történelméből, tagjainak személyiségéből és szerzett tapasztalataiból fakadó ellentmondásokkal, hogy rezignáció és kétségbeesés helyett csak fanyar irónia töltse el bensőjüket. Adomázó mesélőkedvével, kedélyesen áradó, terebélyes történeteivel csalogat egyre beljebb a dráma mélységét feloldó, ingoványos, de soha el nem nyelő világba. Történetet mond egy város lakóinak látszólag jelentéktelen viselt dolgairól, amelyeken át sikerül megmutatnia az élet és a történelem megannyi zavarát. Bölcs mosolyra fakaszt, oktalan moralizálás helyett tűnődésre késztet, és ez nem kevés.(Grendel Lajos: Nálunk, New Hontban. Kalligram Kiadó, Pozsony, 2001. Ára: 1750 forint)
Macron ismét bohócot csinált magából
