Bár katasztrófahelyzeteket produkált a Tisza az elmúlt években, de még nem mutatta meg a fizikai maximumát, ezért olyan, a töltésmegerősítéseken túlmutató technikák megvalósításán kell munkálkodni, mint a víztározók építése, hullámterek kiszélesítése, előrejelző szolgálat korszerűsítése és meteorológiai radarok telepítése – jelentette ki Varga Miklós, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója egy tegnapi szolnoki, a Tisza jövőjéért tartott konferencián.A vízügyi szakmai apparátus új vásárhelyi terv elkészítésén dolgozik, és tudományos kutatás folyik a hazai hidrológiai viszonyok feltérképezésére – tette hozzá a főigazgató. Varga Miklós leszögezte: 4200 kilométer töltésszakasz található Magyarországon, amelyet 1930-ig építettek ki, fejlesztésük, megerősítésük pedig 1996-ban kezdődött meg. Az 1998 novemberi árvíz megmutatta a Tisza gátjainak hibáit, ezért a kormány tíz évről öt évre gyorsította fel az árvízvédelmi program teljesítését.Zágoni Miklós fizikus szerint a föld légkörébe kerülő szén-dioxid mennyisége az elmúlt száz évben 30 százalékkal megnőtt, s az általa vezérelt fizikai folyamatok már egy Celsius-fokkal megemelték az óceánok hőmérsékletét. A légkör felmelegedését igazolja, hogy az elmúlt ezer év tíz legmelegebb időszaka az utóbbi 16 évben jelentkezett. Szerinte a megváltozott körülmények miatt éveken belül újabb rendkívüli árhullám várható a Tiszán. Molnár István, a Szolnoki Főiskola főigazgató-helyettese bejelentette: az intézmény katasztrófavédelmi tanszék létrehozását tervezi.
Brüsszel
Kovács Zoltán: Brüsszel legitimálja a szélsőbaloldali terrorizmust
