Kétnyelvű igazolvány

Nem Trianon jóvátételét, hanem Magyarország nyolcvanéves adósságának törlesztését jelenti Budapestnek a határon túli magyar közösségekről való gondoskodása – hangsúlyozta tegnap Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára. Hozzátette: a státustörvény fő célkitűzése a határon túli magyarok identitásának megőrzése.A szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvényhez kapcsolódó módosító indítványokat elfogadta a parlament, a jogszabály végső szavazását várhatóan jövő héten tűzi napirendjére az Országgyűlés. Németh Zsolt üdvözölte Kovács László szocialista elnök azon bejelentését, hogy az MSZP elnöksége támogatja a státustörvény megszavazását.Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország uniós csatlakozását követően a határon túlról érkező bevándorlás csak növekedne, a státustörvény egyik hozadéka pedig éppen e tendencia csökkentése. A jogszabállyal Budapest ugyanakkor a térség stabilitását kívánja szolgálni, azt, hogy ne alakuljanak ki újabb választóvonalak. „A törvénynek nem célja, hogy rendezze a határon túli magyarok jogi, politikai és gazdasági helyzetét, ezt az adott országoknak kell megtenniük” – szögezte le a politikus. Hozzáfűzte, hogy minden ellenkező állítás ellenére a státustörvény elfogadását követően az anyaország nem létesít közjogi státust a határon túli magyarokkal. Az államtitkár bejelentette, hogy a magyar kormány keresi azokat a speciális megoldásokat, amelyek lehetővé tennék, hogy a státustörvény jogalanyainak nyújtott anyagi támogatásra a lehető legkisebb mértékben vethessenek ki adót a környező államok. Németh elmondta: az Európai Unióval való folyamatos konzultációk során Brüsszel felvetette, hogy bizonyos területen – és ilyen a munkavállalás – nem lehet különbséget tenni az unió állampolgárai között, egyebek mellett ezért került ki Ausztria a törvény területi hatálya közül. Az államtitkár szerint teljesen más a Kárpát-medencei magyarság helyzete, s azoké, akik távolabbi országokban diaszpórában élnek. Németh Zsolt a szórványmagyarság jogi helyzetére leginkább a kettős állampolgárság bevezetését tartja megoldásnak.A magyar igazolvány kétnyelvű lesz, s így ez lehet az első olyan dokumentum, amelyben a határon túli magyarok neve és lakhelye magyarul és az adott ország nyelvén is szerepel majd – jelentette be Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Szabó elmondta, hogy elkészült a Balázs Ferenc Kutatóintézet legújabb felmérése a státustörvény fogadtatásáról. Ebből kiderült, hogy bár a parlament még el sem fogadta a jogszabályt, a határon túli magyarok körében máris egyharmadára csökkent a kivándorlás gondolata.

---