Kettős látás

Kedvező légkörben és tárgyszerű megbeszéléseket folytatott Szent-Iványi István és az általa vezetett parlamenti küldöttség Bukarestben a státustörvény kapcsán, tájékoztattak kedves mindnyájunkat a tegnap megjelent napilapok, illetőleg az elektronikus hírközlő szervek. Az információból megtudhattuk még, hogy Szent-Iványi István (aki a tárgyszerű megbeszéléseket folytatta) előzőleg szólásra emelkedett, s amellett érvelt, nagyon jó lenne, ha a két fél – a magyarról meg a románról van szó – abbahagyná az eszement vitát, tárgyalóasztalhoz ülne (szerintem már ott ültek) és eszmecserét folytatna valami gyümölcsöző témáról. Gondolom, Szent-Iványi küldöttségvezető nem a közelgő málnaszüretre célzott (erősen érik a málna, azt is szedni kellene), inkább arra, jusson már egyről a kettőre a román meg a magyar ember, hogy mi itt a központi vélemény a státustörvényről.Itt jegyzem meg, Szent-Iványi küldöttségvezető a vita folyamán síkraszállt a nemzetközi megbékélés, az emberi jogok, a faji azonosság, a Szalt–2 és a világűr békés felhasználása mellett.Nagy kérdés, hogyan élte meg az emelkedett küldöttségvezető a pillanatot, amikor képviselnie kellett az ország álláspontját (kell a státustörvény – kilencvenvalahány százalék igennel) szűk pátriájának, a törvényt leszavazó szabad madarak véleményével szemben. Értem ezen, hogy miközben az SZDSZ-ék idehaza (meg másutt is) élesen kirohantak a státustörvény ellen, a bizottság palléri tisztét ellátó szabad demokratának utóbb Bukarestbe kellett mennie, hogy meggyőzze Romániát arról, amit pártkatonaként ő akart a legkevésbé.Gondolom, leizzadt a tényszerű megbeszéléseket folytató honatya, esetleg később voltak problémái, amikor a szállodai szoba fürdőhelyiségében nézett bele a tükörbe, ahol egy furcsa, kétarcú Szent-Iványi István állt vele szemben. Bár lehet, hogy már találkoztak.