Kormánydöntés a nyugdíjreformról

A jelenlegi felosztó-kiróvó állami nyugdíjrendszert 2003 januárjától fokozatosan felváltja az egyéni számlavezetési rendszer – döntött hét végi informális ülésén a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök beszámolt arról is: várhatóan 2002 januárjától a munkát vállaló nyugdíjasok esetében a nyugellátás összegét nem számítják bele az adóalapba. Döntés született a zsebszerződések felülvizsgálatáról és az októbertől ingyenes fogmegtartó kezelésekről.Gödön tartott informális ülésén az egyéni számlavezetéses nyugdíjrendszer mellett döntött a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök leszögezte: ezzel mindenkinek nyomon követhetővé válik, hogy mennyi nyugdíjjárulékot fizetett be, s ez alapján mekkora összegű ellátás illeti meg. Az informatikai fejlesztések után várhatóan azok, akik 2003 januárjától állnak munkába, már e szisztéma szerint fizetik járulékukat, 2006–2007-re pedig a jelenlegi járulékfizető befizetést is átírják az egyéni számlákra.A Magyar Nemzet kérdésére a kormányfő elmondta: ezzel a döntéssel értelmét veszti a nyugdíjkorhatárral kapcsolatos probléma, hiszen a befizetett összegek alapján mindenki maga döntheti el, mikor megy nyugdíjba. Közölte azt is: a kabinet elvetette azt a javaslatot, hogy határozzanak meg egy minimuméletkort, amely alatt senki nem mehet nyugdíjba.A kormány kezdeményezi annak az 1997-ben hozott szabályozásnak az eltörlését, amely kimondta, hogy az első járulékfizetőknek kötelező belépniük a magánnyugdíjpénztárakba is. A miniszterelnök úgy fogalmazott: mindenkinek a szabad választás lehetőségét kínálják, ezért biztosítják, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagok, ha akarják, visszaléphessenek az állami rendszerbe.Ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát, akkor 2002. január 1-jétől azoknak a nyugdíjasoknak, akik munkát vállalnak, a nyugellátásukat nem számítják bele az adóalapba. Vagyis járulékot csak a nyugdíjon felüli pluszjövedelmük után kell fizetniük.– Nem nézheti tétlenül a kormány, hogy külföldiek Magyarországon mezőgazdasági tevékenységet folytassanak, éppen ezért a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumon belül egy munkacsoport megkezdi a zsebszerződések felkutatását, felülvizsgálatát, és lehetőséget keres ezek felbontására – jelentette ki a miniszterelnök. Hozzátette: a kabinet tisztában van azzal, hogy ez alkotmányos aggályokat is felvet, de ezeket a lépéseket mindenképpen meg kell tenni a gazdák védelmében. A kormány ősszel olyan törvénytervezeteket terjeszt a parlament elé, amelyek a magyar gazdák támogatását szolgálják, és megakadályozzák újabb zsebszerződések keletkezését. Többek között a parlament elé kerül a nemzeti földalapról, illetve a helyben lakó gazdák támogatásáról szóló javaslat. Ez utóbbi szerint, ha valaki földet akar eladni vagy bérbe adni, akkor a helyben lakó gazdákat elővásárlási jog illeti meg.Döntés született arról is, hogy bővítik a családi gazdaságoknak nyújtható támogatási lehetőségeket. A kormányfő felkérte az agrárminisztert, hogy ennek figyelembevételével vizsgálja felül a jelenlegi agrártámogatási rendszert. Közölte azt is, hogy a pénzügyi és az agrártárca, valamint a Miniszterelnöki Hivatal a Széchenyi-tervhez hasonló programot dolgoz ki a magyar gazdák, elsősorban a családi gazdaságok támogatására. Az állam viszsza nem térítendő támogatást ad majd földvásárláshoz, beruházásokhoz, illetve mezőgazdasági gépvásárlásokhoz. A kabinet tárgyal a Postabankkal is, hogy a pénzintézet milyen feltételek mellett tud gazdahiteleket folyósítani.Elfogadta a kormány a népegészségügyi programot. Ennek célja, hogy a születéskor várható élettartam az elkövetkezendő tíz évben a nők esetében 75-ről 78 évre, a férfiak esetében pedig 66 évről 70 évre emelkedjen. Kiépítik a daganatos betegségek megelőzését szolgáló szűrővizsgálatok rendszerét, megfelelő lépéseket tesznek a szív- és érrendszeri betegségekvisszaszorítására is. Ugyancsak a program keretében a fogmegtartó kezelések ez év októberétől mindenki számára ingyenessé válnak.A hét végi tanácskozáson a kormány beszámolót hallgatott meg a Széchenyi-tervről. Elhangzott: az eddigi pályázatok alapján közel 29 milliárd forint odaítéléséről döntöttek, ez összesen 160 milliárd forintos beruházást valósít meg. A kormányfő elmondta: ez azt jelenti, hogy egy állami forint öt magánforintot „mozdított meg”. Beszámolót hallgatott meg a kormány a devizaliberalizáció és a forint sávszélesítésével kapcsolatos döntések eredményről is. A kormányfő ezt úgy összegezte, hogy a forint megerősödött, amely hosszabb távon ár- és inflációcsökkenéshez vezet.A kormány tárgyalt a Macedóniában kialakult helyzetről is. A kormányfő elmondta: ha a szemben álló felek között békemeg-állapodás jön létre, akkor Magyarország szerepet vállal a béke megőrzésében. – A kormány arról döntött, hogy katonákat nem küld a térségbe egy esetleges NATO-felkérés esetén. Ehelyett 40 fő polgári személyt biztosít, akik a fegyverek megsemmisítésében vesznek részt.Olimpiai pályázat-előkészítő bizottság létrehozásáról határozott a kormány. A testület elnöke az ifjúsági és sportminiszter, társelnökei a főpolgármester, valamint a Pest megyei közgyűlés, a Magyar Olimpiai Bizottság és a Fogyatékosok Nemzeti Szövetségének elnöke.Július 1-jén nevezi ki a miniszterelnök az Egészségügyi Minisztérium új politikai államtitkárát. Mint erről már beszámoltunk, a Horváth Zsolt távozásával megüresedett posztot Benyhe István, a Miniszterelnöki Hivatal korábbi főosztályvezetője, a kormányfő tanácsadója tölti be.