Kínában úgy vélték, hogy az ég és a föld olyan, mint a tyúktojás belseje. Szétválásuk Pan-ku növekedésével következett be. Ő az ősatya, az első ember a földön. Tizennyolcezer év alatt a fényes elemből (jang) keletkezett az ég, a sötét elemből (jin) pedig a föld. Pan-ku három métert nőtt egy nap alatt. Így tartott ez tizennyolcezer évig. Pan-ku óriásira növekedett. Halála után testrészeiből keletkeztek az égitestek, a kozmikus jelenségek és a földfelszín elemei. Lélegzetéből lett a szél és a felhők, hangjából a mennydörgés, bal szeméből a Nap, jobb szeméből a Hold, négy végtagjából és testének öt részéből a négy égtáj és az öt szent hegy, véréből a folyók, ereiből az utak, húsából a föld, hajából és szakállából a csillagképek, testszőrzetéből a füvek és a fák, fogából és csontjaiból az arany és a kövek, csontvelejéből az igazgyöngy és a jade, verejtékéből az eső és a harmat. Pan-ku halála után a testén élősködő rovarok emberekké váltak.Más változatokat is ismerünk: a félig ember, félig kígyó ősanya, Nü-va földből és agyagból gyúrta az embereket; egy másik elképzelés szerint Fu-Hszi volt az ősatya, aki tanította az embereket. Őt kezdték a legősibb uralkodónak tartani. Az I. évezred végére Kínában egyre inkább közeledtek egymáshoz a különféle mitológiai rendszerek, létrejött olyan vallási egység, amely rendszerbe foglalta a taoista, a buddhista és a népi mitológia alakjait, továbbá a konfuciánus kultuszokat. A konfucianizmus nem vallás volt, hanem etikai tanítás a kultusz gyakorlásának elemeivel.Lao-ce, a taoizmus legendás megalapítója 81 évig volt anyja méhében, és a jobb oldali bordáin keresztül jött a világra. Közel kétszáz évig élt, s akkor egy fekete bivaly hátán nyugatra utazott. Őt tartják Az út és az erény című könyv szerzőjének. A taoista panteonban több ezer halhatatlant, szentet, szellemet, démont, helyi kultikus istent, az emberi test harmincezer szellemét és más alakokat találunk. A csúcson eredetileg három misztikus szimbólum állt: „égi princípium”, „földi princípium” s a „hatalmas egyetlen”. E triász később Lao-ce, Huang-ti császár és Pan-ku ősatya alakját jelentette.A Kr. u. első évszázadokban Indiából Közép- és Belső-Ázsián keresztül behatolt Kínába a buddhizmus, és magával hozta kiterjedt mitológiai rendszerét. A helyi viszonyokhoz alkalmazkodva tanításába beolvasztotta a hagyományos kínai erkölcsi, etikai tanok néhány fő eszméjét, így a gyermeki engedelmesség elvét. A buddhizmus hatására alakultak ki a kínaiak mitológiai képzetei a túlvilágról és a pokolról. A régi Kínában népszerű istenek közül ki kell emelnünk a védőisteneket: Kuan-ti a gyermekáldást osztó isten, Kuan-jin a gazdagságé és a hosszú életé. S nem utolsósorban ide tartoznak a háziistenek közül a kapuőristenek és a tűzhely istene, aki felügyel mindenre, ami a házban történik.Az istenalakokat gyakorta valóságos személyeknek tekintették, mindegyiküknek megvan a maga ünnepe, születésnapja, amelyet a holdnaptár szerint tartanak számon – e naptár a hónapokat a holdfázisok változásai szerint számolja. A kínai mitológia több mitológiai rendszer összessége, amely magában foglalja az ókori kínai, a taoista, a buddhista és a kései népi mitológiákat.
Parádés magyar vb-szereplés, 69 évet vártunk erre a sikerre
