Korszakváltás előtt az örökségvédelem

Ma lesz a parlamentben a kulturális örökségvédelmi törvényjavaslat zárószavazása. A törvény új korszakot nyithat az örökségvédelem hazai történetében – vélekedett tegnap Cselovszki Zoltán, az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMVH) elnöke. Reményei szerint a parlament nagy konszenzussal fogadja el a törvénytervezetet. Lapunk úgy tudja, az MSZP várhatóan a javaslat ellen voksol.Cselovszki Zoltán a kulturális tárca és a műemlékvédelmi hivatal közös tájékoztatóján elmondta: 18 szakmai szervezet véleményét mellékelték a képviselők számára. A törvényhez két kormányrendelet és hét miniszteri rendelet is készül: a kormányrendeletek egyike a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt hozza létre, a másik pedig az örökségvédelmi bírságok rendszerét szabályozza.A miniszteri rendeletek a szakmai nyilvántartás, a támogatási rendszer és a szakmai kérdések rendezését rögzítik. A rendeletek szakmai egyeztetése szeptember végéig, a törvény hatályba lépéséig várható. A végrehajtási rendelettervezetek elkészültek, és – mint ahogy azt eddig is tette – a tárca szeretné a tervezeteket egyeztetni a szakmai-társadalmi és értékvédelmi szervezetekkel is. A minisztérium júliusban megkezdi az egyeztetést, azért, hogy ősszel a törvénnyel egyidejűleg az összes rendelet hatályba lépjen.A tövényjavaslat egységes szemlélettel kezeli a kulturális örökség elemeit, a régészetet, a műemlék- és műtárgyvédelmet. Cselovszki Zoltán a törvényben bevezetendő új fogalmak sorában a történeti táj fogalmát említette meg, amely a nemzetközi egyezményekkel szabályozott terület. A természetvédelmi és az örökségvédelmi terület ezután kettéválik – ilyen értelemben történeti táj az, ahol az ember és a természet közös „munkája” jelentkezik, a történeti csata színhelye vagy a temetkezési hely.Kitért arra is, hogy a látványszennyezés szabályozása területén eddig joghézag volt. A hiánypótlást az összes parlamenti párt támogatta. A jövőben engedélyt kell majd kérni a műemlékek közelében elhelyezett fényforrásokra. (A Champs-Élysées-n például csak fehér fénnyel lehet reklámfelületet megvilágítani.) Baán László közigazgatási államtitkár szerint ez a fajta megvilágítás rendkívül agresszív hatást kelt, amely a műemlék és környezete teljes képét uralhatja. (Azt is hozzátette, hogy a budai Vár világításának rendbetétele 400 millió forintba került.)A törvény vitája során 167 módosító javaslat és 25 csatlakozó javaslat érkezett, ebből az előterjesztő negyvenet, illetve 13-at fogadott el. Cselovszki szerint kimondottan jobbító szándékú javaslatok érkeztek, ami azt jelenti, hogy a pártok tisztában vannak a kérdés jelentőségével, és a tervezet lényegével egyetértenek. A 166 módosító indítvány nagyon sok olyan elemet tartalmaz, amelyet a frakciók a tervezet ugyanazon pontjaira alkottak. Az MSZP 67 módosító javaslatot nyújtott be, ebből hetet fogadott el az előterjesztő, számosat a végrehajtási rendeletekben vesz figyelembe.– Az előterjesztők úgy érezhették, hogy nyitottak lehetnek a módosító felé, mert nem „szedik szét” a törvényt – vélekedett Cselovszki Zoltán. A módosító javaslatokkal ugyanis nem a törvény alapkoncepcióját kívánták megváltoztatni, csak bizonyos fogalmak tisztázását igényelték. A jó parlamenti együttgondolkodást jelzi az is, hogy az MSZP által benyújtott módosító csomagot az előterjesztő az első körben visszavonta.A törvény mellékletében szerepel a tartósan állami tulajdonban tartandó műemkékek jegyzéke. Ez kiegészítést igényelt, ugyanis az egyházi műemlékek is nyilvánvalóan kiemelt értékek. Ide olyan értékek sorolhatók, amelyek veszélyeztetettek, rossz állapotban vannak, illetve társadalmi elvárás az állami tuladonban tartásuk.– Mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a hazai kulturális élet leginkább elhanyagolt területe a műemlékvédelem – jelentette ki Baán László, a kulturális tárca közigazgatási államtitkára. Mint mondta, az állami vezetés négy évtizeden keresztül elmulasztotta a műemléki vagyon karbantartását, s ezzel mintegy ezermilliárd forint nagyságrendű műemlék-felújítási munkát hagyott maga után.Baán László szerint az 1997. évi törvény hiányosságai jól érzékelhetők. Mint mondta, kormányzati szinten 1998 óta cél az integrált védelem létrehozása. Jelzi a terület „elhanyagoltságát”, hogy a hivatal átvételekor, 1998-ban egyetlen főállású státus sem volt a műemlékvédelemre. Az országos szervezetben 1998-ban még 12-en dolgoztak, ma ezt a számot négyszeresére emelték. Örökségvédelmi beruházásra négy évvel ezelőtt évi hatmilliárd forintot költöttek.Megháromszorozta a kormány az örökségvédelmi beruházásra szánt összeget is, kevés központi kiadás emelkedett háromszáz százalékkal az utóbbi években. Baán azt is hozzátette: az egyéb szakmai körökkel legintenzívebben egyeztetett terület az örökségvédelem.Kiss Gábor (MSZP) lapunknak úgy nyilatkozott: az MSZP az általa benyújtott módosító csomagot első körben annak reményében vonta vissza, hogy az előterjesztő nyitott lesz a módosító javaslatokra. Szerinte ennek ellenére csupán a kevésbé jelentős, fogalompontosító, vagy kiegészítő módosító javaslatokat fogadták el. Felvetette, hogy a hivatal magához vonja azokat a jogosítványokat, amelyek eddig a területileg illetékes szakembereknél voltak, és meghatározza a védettségi eljárás során értesítendők körét. A tervezetből kihagyták ugyan a területileg illetékes múzeumot, az erre vonatkozó módosító javaslatot azonban elfogadta az előterjesztő – fűzte hozzá.Kiss Gábor mindazonáltal úgy véli, a szakmai szervezetek szerepe a törvény értelmében csökken, ugyanakkor a hivatal semmit nem mond a létesítendő szervezetről és a költséggazdálkodásról. Úgy gondolja, a pénzmozgások átláthatósága nem garantált. Szerinte biztosítani kell például, hogy a pénzbüntetéseket valóban a műemlékvédelemre fordítsák. A szocialista képviselő azt is nehezményezte, hogy a törvényt megalkotói túlzottan keretjellegűre tervezték.– A 93. paragrafus foglalja össze azokat a problémákat, amelyekről rendeletben kell majd gondoskodni. Ám ezek tartalmát nem ismerjük – vélekedett.A honatya célszerűnek tartaná továbbá, hogy a feltárásokkor az egyetemek régészeti tanszékei, vagy az MTA szakmai kvalifikációval rendelkező köztisztviselői közvetlenül kapjanak megbí-zatást. Úgy véli, ezzel kiküszöbölhető lenne, hogy külföldi beruházók alvállalkozóként alkalmazzák a szekembereket, és a feltárások költségeinek nagy részét ők kapják. Arra is kitért, hogy védett értékekkel rendelkező tulajdonosok a rájuk vonatkozó kötelezettségekért semmilyen rekompenzációt nem kapnának. Kiss Gábor szerint a tervezet nem tiszteli az állampolgári adatvédelmet sem. Kimondja ugyanis, hogy a műemléki tulajdonosokat nyilván kell tartani. – Ha ezek az információk teljességgel hozzáférhetők, veszélyeztetik az őrzött értékek biztonságát – fogalmazott a képviselő.