Magyarország újra az élen

Igazi „politikai áttörést” hajtott végre a magyar kormány tárgyalódelegációja a héten, miután az igencsak vitás – a munkaerő, illetve a tőke szabad áramlásáról szóló – fejezetek mellett egy harmadikat, az adózással foglalkozó joganyagfejezetet is ideiglenesen lezárta. A huszonkét ideiglenesen lezárt fejezettel Magyarország az élbolyban újra az első, fej fej mellett Ciprussal, amelynek sikerült hasonló eredményt elérnie.A csatlakozási tárgyalásokon elért siker a magyar kormányt dicséri, és személyesen a miniszterelnök tárgyalási stratégiáját igazolja: tudjuk, hogy az Európai Unió szemszögéből nézve nem vagyunk azonos súlyú tárgyalófél, de azonos értékű tárgyalópartnere azért még lehetünk annak az államközösségnek, amelybe tartozni kívánunk és amelyik befogadni készül minket. Igazi eredményeket csak úgy lehet elérni, ha megharcolunk érte. Egyébként ezt teszik az unió tagállamai is: egy ország és egy nemzet érdekében vállalni kell tudni az ellentétes álláspontot, ha az racionálisan és a méltányosság elve alapján indokolható. A hatékonyság immár részarányos a határozottsággal.Ma már szerencsére senki sem hiszi komolyan, hogy a Horn-kormány idején megszokott vezeklő magatartás indokolatlanul is alázatos hajbókolása a lebontott szögesdrót másik oldalán kezdődő fejlett nyugati világ előtt eredményeket szülhet. Még csak ravasznak sem tartottak bennünket akkoriban. Aki könnyen enged, az könnyen képes veszíteni is, vélekedtek Nyugaton.Ezzel szemben az Orbán-kabinet EU-politikája hatékony, és ezzel nem ellentétes a rugalmas kompromisszumkészség sem, amennyiben az racionális okokkal alátámasztható, illetve, ha az így keletkezett adaptációs terhek következményei nem kivitelezhetetlenek. A május végén ideiglenesen lezárt két előző fejezet között szerepelt hazánk szempontjából az egyik legnehezebb kérdéskör: a környezetvédelem. Ez esetben például az előzetesen kért kilenc derogációból ötöt visszavont a magyar tárgyalódelegáció. A többi négyet, a veszélyes hulladékok égetésére, a csomagolóanyagok újrafeldolgozására, a települési szennyvíztisztításra, illetve a nagytüzelési erőművek légszennyezésére vonatkozó átmenetkérelmeket – amelyek a legköltségesebb beruházás- és szervezésigényes területek – Brüsszel végül elfogadta. A másik korábban lezárt fejezet, a vámunióra vonatkozó joganyag tárgyalása is sikeresnek mondható, hiszen a Magyarország által két termékre, a vinil-kloridra és a feldolgozatlan alumíniumra kért vámmentes kvótákat az unió ezúttal szintén elfogadta.A magyar kormány mindenki előtt abszolválta a közös piac alapvető feltételének minősülő négy szabadság elvére (személyek, szolgáltatások, tőke és áruk szabad mozgására) vonatkozó feltételeket. A nagy áttörés értéke túlmutat a közép- és kelet-európai államok felzárkózási versenyén. Magyarországnak sikerült érvényesítenie Brüsszelben a kölcsönösség elvét, amit a sikerekhez nagymértékben hozzájáruló külügyminiszter, Martonyi János minapi nyilatkozatában a „tükörrendszer” kényszeres alkalmazásának elvére vezetett vissza. Jóllehet ez nem lehet a célja egy csatlakozásra váró országnak, mindenesetre hasznosnak bizonyult. Günter Verheugen bővítésért felelős biztos egyenesen követendő példának minősítette a munkaerő szabad áramlásával foglalkozó fejezet magyar és uniós megoldásait.A munkaerő szabad áramlásának tompítására az unió két év kötelező korlátozási időt ír elő, amelyet követően felülvizsgálat esetén országonként három évvel meghosszabbítható a rendelkezés. Kellően indokolt esetben még két évvel lehetne megtoldani a korlátozást. Elsősorban Németország és Ausztria kérésére döntött így az Európai Unió Miniszterek Tanácsa. A magyar fél azonban azt a javaslatot építette be a közös tárgyalási dokumentumba, hogy a tagállamok először nyilatkozzanak arról, milyen nemzeti szabályozásokat kívánnak bevezetni a magyar állampolgárok munkavállalását illetően. A válasz igen pozitív volt: a soros elnök, Svédország máris jelezte, kész megnyitni munkaerőpiacát.A tőke szabad áramlásának átmeneti szabályozása érdekében a hazai gazdák megélhetését biztosító olcsó, de igen jó minőségű termőföld megvásárlását hét évre korlátozza majd a magyar kormány, a csatlakozást követően. Ez biztonságérzetet kölcsönöz a magyar gazdáknak, mikor majd egyszer csak szembe kell nézniük a komoly versenyfeltételekkel. A hét év feltételezhetően elég időt biztosít számukra a megerősödésre, a hazai piac racionalizálására az esetleges fúziók és termelési kapacitások hatékonyabb megtervezése révén, a minőség javítására és a gazdaság szempontjából előnyös szelekcióra. Ami pedig az egyéni mezőgazdasági vállalkozókat illeti, olyan kompromisszumos megoldás született, amely szerint csak azok juthatnak földtulajdonhoz Magyarországon, akik mezőgazdasági tevékenységből élnek, illetve bizonyíthatóan legalább három éve állandó lakhellyel rendelkeznek a megvásárolni kívánt területeken.A harminc-harmincegy fejezet közül egyedül az intézményekre vonatkozó kérdéskört nem nyitották még meg. Már csak hét van függőben, a többi mind ideiglenesen lezártnak tekinthető. Az ideiglenes jelző azonban senkit se tévesszen meg. Azért nem lehet véglegesen lezárni egy fejezetet, mert az Európai Unió szektoriális politikái folyamatosan alakulnak, joganyaguk fejlődésben van. Abban az esetben, ha egy bizonyos területen új jogszabály képződik, a fejezetet ki kell egészíteni az adott joganyaggal. Akkor lehet tehát véglegesnek tekinteni egy fejezetet, amikor már aláírtuk a csatlakozási szerződést. De senki ne higgye, hogy ezzel vége van az egésznek! Ekkor kezdődik csak igazán a küzdelem. Annak hatálybalépésével – a ratifikációs eljárás után – újra terítékre kerülnek ezek a kérdéskörök, de akkor már nem kívülállóként, hanem tagállamként veszünk részt a közös politikák alakításában.A határozott elképzeléseket képviselő és konstruktív politikai, illetve szakértői kapcsolatokra törekvő magyar kormány sikereit sokan elismerik Nyugat-Európában. Az Európai Parlament például gyorsítani kívánja az unió bővítésének folyamatát, és több képviselői helyet kíván biztosítani Magyarország számára az európai népképviseleti testületben. Igazságtalannak tartják ugyanis, hogy Magyarország (és Csehország) csak húsz képviselőt választhatna az Európai Parlamentbe, míg a vele körülbelül azonos népességű Belgium például huszonkét képviselővel rendelkezne a nizzai szerződés értelmében a közép- és kelet-európai államokkal bővített Európai Unióban.A legnagyobb probléma mégsem itt van. A tavaly decemberben aláírt nizzai szerződés ratifikációs folyamata zátonyra futott Írország partjainál. Vajon mit hoz a jövő? Mi lesz a dán mintára újra megrendezett ír népszavazás eredménye? Amennyiben negatív, mennyire hátráltatja majd a csatlakozási folyamatot? E kérdésekre válaszokat a Európai Unió ma kezdődő göteborgi csúcstalálkozója adhat.