Medgyessy a privatizációról

Csákó Attila
2001. 06. 18. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem jöhetett létre valós privatizáció a cementiparban, mert önök ugyanazokra bízták az eladást, mint akik vevőként is megjelentek. A külföldi befektetők hatalmas ingatlanvagyonhoz jutottak minimális tőkével – mondta Medgyessy Péternek Ivanics István, az Országgyűlés gazdasági bizottsága cementipari privatizációt vizsgáló albizottságának elnöke a tegnapi ülésen. Medgyessy Péter, a Németh-kormány miniszterelnök-helyettese, a Horn-kormány pénzügyminisztere kifejtette: a cementipar privatizációja 1991-ben indult meg és 1995-ben fejeződött be. Ez idő alatt semmiféle döntéshozó, állami tisztséget nem töltött be, ezért csak azokra a kérdésekre tud válaszolni, amelyek tevékenységéhez kapcsolódtak. Hozzátette: a kormány 1989-ben a magánosítás megindításához előterjesztette a törvényeket, ám erről többet mondani nem tud. Ivanics rámutatott: minden lényeges privatizációs szerződést megkötöttek 1990-ig.Ivanics István az expénzügyminisztertől azt is tudakolta, hogyan jutott tudomására a Hejőcsabai Cement- és Mészművek (HCM) eladása körüli anomália. Medgyessy Péter válaszában elmondta, hogy a Mezőbank eladása kapcsán. Ezzel összefüggésben az albizottság elnöke ismertette: egy magyar konzorcium a Mezőbanktól felvett E-hitellel szerzett többségi tulajdont a HCM-ben. Később a cementgyár egyharmados tulajdonrészével rendelkező Holderbank-csoport, amely a menedzsmentjogokkal is bírt, nem engedte a magyar tulajdonosnak érvényesíteni többségi részvényeiből fakadó jogait.Ezt követően a külföldi csoport a Mezőbanktól megvásárolta a magyar konzorciummal szemben fennálló hitelkövetelését, annak ellenére, hogy a magyar tulajdonos mindig időben törlesztett. A magyar fél azóta két pert indított, melyek napjainkban is tartanak, s perértékük 35,5 milliárd forint. Medgyessy Péter erre reagálva ismertette: a Horn-kormány egy megállapodást kötött a Mezőbank vevőjével, amelyben az állam pénzügyi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a bíróság a magyar konzorciumnak adna igazat. E szerint 1,5 milliárd forint kártérítési összegig az új banktulajdonos 70 százalékig, az állam pedig 30 százalékig vállalna fizetési kötelezettséget, hétmilliárd forintig 40:60 százalékos arányban, felette pedig 10:90 százalékos arányban vállalnak kötelezettséget. Az expénzügyminiszter szerint az E-hitel engedményezése a 90-es évek közepén és a jelenleg hatályban lévő jogszabályok szerint is törvényes.Ivanics István ismertette a Mezőbank jogelődje, az Agrobank Rt. miskolci fiókjánál végzett jegybanki vizsgálat eredményét: „Szintén a bank és a külföldi fél együttműködésére utal, és formailag sérti az E-hitelre vonatkozó szabályozást, hogy a hitelszerződés mellékletét képező óvadéki szerződésben a bank hozzájárul a HCM részvényeknek az E-hitel fennállása alatti elidegenítéséhez.” Tóth Sándor szocialista képviselő javasolta, hogy az albizottság vizsgálódásait az 1987-es évtől kezdje, hiszen a Pénzügykutató Rt. akkor dolgozta ki javaslatát a cementipar privatizációjára. Erre reagálva Ivanics István megjegyezte: a Pénzügykutató Rt. több alternatívát is javasolt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.