Felgyorsult az energiapiaci liberalizáció folyamata az európai uniós országokban, a jelenlegi elképzelések szerint 2005-re szeretnék teljeskörűvé tenni a piacnyitást. Ez a folyamat, valamint a világban bekövetkezett energiapiaci változások üzenet a Magyar Energia Hivatal (MEH) számára, hogy a kereslet-kínálat viszonyát, valamint az árszabályozást miként kell hazánkban megvalósítani – mondta Kaderják Péter, a MEH főigazgatója tegnapi sajtóbeszélgetésén.Kaderják Péter szerint az energiahivatal számára új kihívást jelent a környezetvédelmi kérdések előtérbe kerülése, már csak azért is, mert az energiaszektor a legkörnyezet-szennyezőbb ágazat. Az energiahivatal kérte a magyarországi szenes erőműveket, hogy adjanak tájékoztatást a rekultivációs költségekről. Az így elkészült felmérések szerint a 2004-ben bezárásra ítélt szenes erőművek környezetszennyezéseinek felszámolására közel ötvenmilliárd forintot kell fordítani. Emellett új lehetőséget jelent Magyarország számára a kiotói egyezményben rögzített üvegházhatást kiváltó káros anyagok (szén-dioxid, metán) csökkentésével kapcsolatos kvótákat érintő projektekbe történő bekapcsolódás. Több európai ország úgy igyekszik megfelelni vállalásainak, hogy külföldi országokban vásárol kvótát. Hollandia például harminc-millió eurót szán arra, hogy külföldi országokat érintő környezetszennyezést csökkentő projektekben részt vegyen. A MEH számításai szerint az üvegházgáz-kibocsátási jog eladásából 2008–2012 között akár 77 milliárd forint hasznot is elérhetnénk.
Becsicskulunk mi is, vagy merünk-e hazafiak lenni?
