Milyen lesz a Szent György tér?

Építkezés a budavári Szent György tér keleti oldalán, a Sándor-palotában. Imitt-amott befedett romterület szemközt, a nyugati oldalon. A Sándor-palotába a miniszterelnök kabinetje költözik2002-ben. Hogy mi lesz a romterületen, azt egyelőre nem lehet tudni.Átmeneti rendezésére három tervet is készíttetett a Budai Várgondnokság Kht. A végleges beépítésről kormányhatározat alapján dönthetnek majd, de az még nincs meg. Az idő viszont sürget.Annak, aki a Dísz tér felől indul el a budai várban elhelyezett múzeumokba, könyvtárba, romok mellett visz az útja. A Dísz téren a volt Honvéd Főparancsnokság épületének maradványait látja mint „a gondatlanság és elhanyagoltság szomorú emlékművét”, nem mint „a háborús pusztítás szomorú mementóját”. A neoklasszikus stílusú Sándor-palotához (amely 1881-től miniszterelnöki palota volt) vezető Színház utca most az építkezés miatt le van zárva. (Itt, a ferencesek hajdani Szent János-kolostorának helyén felépült karmelita rendház templomában kapott helyet a rend feloszlatása után a Kempelen Farkas tervei szerint elkészült, 1787–1924 és 1977–2000 között működő Várszínház. Ma a volt kolostorépületben vannak a Budai Várgond#nokság Kht. és a Kulturális Örökség Igazgatóságának irodái.) A Szent György utca keleti oldalán állt a Zsigmond király által alapított Szent Zsigmd-templom. A Szent György tér nevet a várnegyedben három különböző terület is viselte – három korszakban. A mai teret keletről az 1806-ra elkészült Sándor-palota, délnyugatról Hauszmann Alajos lovardaépülete, nyugatról az 1787 és 1790 között felépült, ma már nem létező Teleki-palota (József főherceg palotája) határolta. Itt, a nyugati részen folyt a Budapest Történeti Múzeum régészeinek vezetésével 1998 és 2000 között a várásatások harmadik, rendkívüli eredményeket hozó szakasza, amelyben szenzációs leletek kerültek felszínre. A volt Teleki-palota udvarának mélypincéjéből például csodálatos Anjou-liliomos selyemkárpitot „bányásztak ki” – sárgombóc formájában. A teljes leletanyagból levonható tanulságok valószínűleg megváltoztatják a középkori Budára vonatkozó ismereteinket.A terület a világörökség része, történeti értéke rendkívüli, de műszaki szempontból is rendkívüli problémákat vet fel. Antall József kormánya idején szóba került, hogy a teljes Miniszterelnöki Hivatal (MEH) költözzön föl ide. Nagy kormánynegyedet képzeltek el helikopterleszállóval. Az ötlet azonban nem építészeti, hanem társadalomtudományi meggondolásból támadt – idézi fel az előzményeket Szamkó Katalin városrendező-építész, az 1997-ben megalakult Budai Várgondnokság Kht. igazgatója, aki 1993 óta foglalkozik a témával. Ennek az elképzelésnek a hívei azzal érveltek: a MEH eredetileg is csak ideiglenesen költözött a Parlamentbe, és nem helyes, hogy ugyanott működik, ahol a törvényhozó hatalom, a Sándor-palota pedig legalább visszakapja háború előtti funkcióját. A Horn-kabinet kevesebbet foglalkozott a kérdéssel, az 1998-as választások után az Orbán Viktor vezette új kormány úgy döntött, hogy a mindenkori miniszterelnök kabinetje kapjon otthont a Sándor-palotában. Cságoly Ferenc, Török Ferenc, Ferencz István és Lázár Antal 1995-ös építészeti szakvéleménye után az I. kerületi önkormányzat készíttetett részletes rendezési tervet (RRT) egy 1997-es kormányhatározat szellemében. Az RRT három épület helyét jelölte ki, de azt nem határozta meg, hogy mi legyen a funkciójuk. Akkoriban az volt a szándék, hogy vállalkozói tőke bevonásával építik fel a régi-új negyedet. Ezt a kormányhatározatot törölték, de az 1997-es RRT érvényben maradt, igaz, módosítva. De a módosítás épp a tér nyugati részét nem érintette. Az 1999. decemberi új kormányhatározat viszont a nyugati oldalnak csak az átmeneti rendezésével foglalkozik, a beépítésével nem.A legnehezebb kérdés pedig az, hogyan építsék be ezt a különböző korok lenyomatait bonyolult egymásra rétegződésben őrző romterületet, amelyre egy kormányzati funkciókat ellátó, reprezentatív épület néz. És kérdés az is, hogyan lehet összeegyeztetni a két egymáshoz közeli rész eltérő rendeltetését. A nyugati oldal régészeti feltárásának eredményei egyértelművé tették, hogy meg kell változtatni az RRT-t. A régészek a ma ismert falak 85 százalékának feltárása után, 1999 szeptemberében javaslatot tettek arra, mit kellene bemutatni, mit érdemes dokumentációval megőrizni, és mit lehetne elbontani. Telt az idő, és sokáig nem történt semmi. A Budai Várgondnokság Kht. tavaly tanulmánytervet készíttetett a terület megóvására. A tervezők akkor lábakon álló vasbeton födém fölépítését javasolták, ám ez ellen a régészek hevesen tiltakoztak (ami nem is csoda, ismerve a székesfehérvári romkert befedése körül kialakult vitákat). Ennek a tervnek két fő baja volt – mondja Szamkó Katalin –: átmeneti megoldásnak nagyon sokba került volna, és a régészek nagyon ellenezték. A várgondnokság tehát elvetette. Ezután a régészekkel közösen kereste meg azokat az építészeket, akiket alkalmasnak gondoltak a feladat elvégzésére. (Nyílt pályázatot erre a műemlékvédelmi-művészettörténeti-építészeti ismereteket igénylő munkára nem lehetett kiírni, ezért döntöttek a meghívásos forma mellett.) Felkérték a Szabó Zoltán, Kralovánszky Réka, Farkas Mária építészcsoportot, valamint Bujdosó Győzőt és Deák Zoltánt, hogy készítsenek vázlattervet a tér nyugati oldalának ideiglenes rendezésére. A három terv április végére elkészült. Garázst a mai elképzelés szerint csak a várfalon kívül lehet építeni!Mindhárom terv készítői abból indultak ki – amiből Cságoly Ferenc is –, hogy a nyugati oldal három tömbből áll. Kis telkekre tagolt lakóházas beépítés (északon); a Teleki-palota (középen) mélypincékkel; királyi istállók (délen). Egyetértenek abban is, hogy a történeti szempontból értékes romokat „roncsolásmentesen” kell helyreállítani, és úgy kell bemutatni, hogy szerves részei lehessenek a később föléjük kerülő építményeknek. Sehol nem akarnak nagyipari technológiát, nagy fesztávolságú szerkezeteket, óriásgépeket használni. Törekedni kell arra, írják, hogy az új épületek „tartószerkezetéül” a meglévő falakat használják fel, ahol lehet, így az értékes középkori és barokk részletek beépülhetnek az újba. Hogy ez statikailag jó megoldás-e, arról egyelőre megoszlanak a vélemények.Bencze Zoltán régész, a BTM középkori osztályának vezetője szerint mindegyik tervnek vannak értékes és kevésbé értékes részletei. Az egyiknek különösen a földfelszín alatti terekre vonatkozó megoldásai érdekesek, a másiknak a felszín fölöttiek. A régészek örülnek annak, hogy ezúttal megkérdezték őket, és várják a folytatást. A terveket a várgondnokság szakértőkből álló bizottsága véleményezte. Ebben helyet kaptak a régészek, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának, az Országos Műemlékvédelmi Hivatalnak a képviselői, az I. Kerületi Polgármesteri Hivatal főépítésze és független szakértőként Cságoly Ferenc. A várgondnokság dönti majd el a szakértők javaslatai alapján, hogy kit bíznak meg a tervezéssel. Mi pedig szurkolhatunk azért, hogy igaza legyen annak az építésznek, aki a vázlattervvel is azt próbálta bizonyítani: „Létezhet akárhány építési periódust felmutató, bonyolult összefüggésrendszer, helyreállítandó romterület, ahol a történeti értékek új életre kelnek – integrálódva egy más funkciójú épületbe vagy saját értékeket felmutatva.”