Néma leventék

Pár hónappal ezelőtt egy távol-keleti nagykövetségi fogadáson a francia kultúrattaséval beszélgettem, és szóba került az erdélyi magyarság kérdése. A kultúrattasé rosszallóan jegyezte meg: „Az erdélyi területeken nem lenne semmiféle nemzetiségi probléma, ha a magyarok a második világháború idején nem üldözték volna el a románokat, és nem telepítettek volna a helyükre kétmillió magyart...”Rettenetesen megdöbbentem. Eddig csak az ultranacionalista magyargyűlölő román politikai körök részéről hallottam hasonló képtelenséget. A kultúrattasénak röviden elmagyaráztam a tényeket, és másnap elküldtem neki egy kitűnő könyvet Trianonról (Yves de Daruvar), természetesen franciául. Legközelebbi találkozásunk alkalmával elnézést kért, és mentegetőzve közölte, hogy eddig magyar részről a nemzetiségi problémák igazi okáról semmiféle információt nem kapott, román részről viszont annál többet. Elgondolkoztam az eseten.Nem a francia kultúrattasé hibája volt, hogy csak a románoktól kapott információkat az erdélyi magyarságról. Egyedül a mi hibánk. Trianonnal kapcsolatos kommunikációképtelenségünk sajnálatos eredménye. Évszázadok óta rosszul kommunikálunk, a hatékony kommunikációképesség nem nemzeti erősségünk. Trianonnal kapcsolatos kommunikációs csődünk azonban minden negatív csúcsot megdönt az információ világában. Patologikus Trianon-komplexus él bennünk, amelyet képtelenek vagyunk kezelni.