Ősi növényevőlelet fogakkal

Grimm Balázs
2001. 06. 08. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A dinoszauruszok kora előtt egy csoportokban élő apró állat valóságos evolúciós robbanást váltott ki, aminek következményei ma is szemmel láthatók. A mókus méretű Sumina közelmúltban megtalált koponyája ugyanis arra ad magyarázatot, miként fejlődött ki a növényevők fogazata.Méretes, specializált fogaival a Sumina példátlan ügyességgel tudta növényi táplálékát elfogyasztani, aminek köszönhetően képessé vált arra, hogy széles körben elterjedjen a Földön – nyilatkozta Robert Reisz, a kanadai Toronto egyetem kutatója, aki kolléganőjével, az amerikai Duke egyetemen dolgozó Natalia Rybczynskivel Oroszország középső részén talált rá a parányi hüllő maradványaira. A jó állapotú lelet révén a tudósoknak a legidősebb szárazföldi állatfogazatot sikerült tanulmányozniuk.Az első szárazföldi növényevő gerincesek hozzávetőleg 290 millió évvel ezelőtt léptek színre a Földön, ám ezeknek még kezdetleges fogazatuk volt, amellyel csupán tépni voltak képesek egészben lenyelt táplálékukat. Az emlősökhöz vezető evolúciós ösvényen harmicmillió évvel később megjelenő Sumina ezzel szemben komplett fogazattal bírt, amellyel hatékonyan tudta elrágni a növényeket. A rágás pedig elengedhetetlenül szükséges volt ahhoz, hogy a meleg vérű növényevő állatok elterjedhessenek a Földön – olvasható egy tanulmányban. A növényi táplálék teljes megrágásával a recés fogakkal felfegyverzett Sumina határozott előnyre tett szert, hiszen többet tudott enni és gyorsabban tudott emészteni, mint a többi állat – állítja Reisz, aki szerint a Sumina szájberendezése jelentős evolúciós előrelépést jelentett, amit alátámaszt az is, hogy megjelenésének idején, 260 millió évvel ezelőtt a gerincesek robbanásszerűen elszaporodtak. A szárazföldi ökoszisztémák fejlődése a kutató szerint a növényi eredetű táplálék hatékony feldolgozásán, így a növényevők számának növekedésén múlott, hiszen ez tette lehetővé a ragadozók populációjának növekedését is. Ha a következtetések helyesnek bizonyulnak, elképzelhető, hogy a mai növényevők mind a 260 millió évvel ezelőtt élt aprócska hüllő leszármazottai.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.