Magyarország is aktív részese az európai folyamatoknak, formáló és alkotó tagja a holnap Európájának – így foglalható össze az üzenete annak a széles körű társadalmi vitának, amely a ma délutáni órákban parlamenti vitanappal indul. Mádl Ferenc köztársasági elnök beszédével veszi kezdetét az Európa jövője című program, amely szervesen kapcsolódik a kontinens jövőjéről szóló közös gondolkodási-tervezési folyamathoz. A rendezvényt Martonyi János külügyminiszter nyitja meg.Az utóbbi időben a szokásosnál élesebben is a fókuszba került vita a jelenlegi EU-tagállamokban nyert szélesebb nyilvánosságot: Joschka Fischer javaslata és Gerhard Schröder beszéde a „föderális Európáról” éppúgy komoly viták tárgyát képezi, mint Lionel Jospin nemrég elhangzott „válasza”, amely a nemzetállamok föderációja mellett foglalt állást. Magyarország jelenleg csak a tagjelölt államok egyike, ám az unió jövőjéről folytatott vita következményei már a mindennapi élet szintjén érintik a majdani EU-polgárokat, akiknek nem mindegy, hogy például hol határozzák meg társasági adóját, s az hány százalékos lesz, vagy termelőként milyen támogatási formákat élvezhet, hol és milyen feltételekkel tudja termékeit vagy szaktudását értékesíteni. A vita széles társadalmi hozzáférhetőségét biztosítandó Mádl Ferenc megnyitja az Európa jövője című internetes honlapot.Az évtizedek óta folyó európai vita az egységesülő kontinens jövőjéről egyébként nem csak politikusok hangzatos, néha saját választóközönségüknek szánt kinyilatkoztatások szintjén zajlik, s nem csak Nyugat-Európa államaiban: e vitába szinte a kezdetektől Magyarország is bekapcsolódott – többek közt tudományos publikációival. A probléma, hangsúlyozzák szakértők, nem azonos az európai bővítés elviekben már eldöntött kérdésével, bár a bővítés is része volt annak idején e vitafolyamatnak.
Latorcai Csaba: Budapest pénzügyileg válságos helyzetben van
