Porlepte Szent-Györgyi-hagyaték

Halász Miklós
2001. 06. 01. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Amikor 1937-ben Szent-Györgyi Albert megkapta a Nobel-díjat, Szeged városa 40 ezer pengőt szavazott meg, hogy kényelmes családi házat vásároljanak a híres tudósnak, akit így akartak maradásra bírni a Tisza partján. A lakóház ajándékozásának közgyűlési határozata nagy tetszésre talált a helyi polgárság körében, hiszen az újdonsült Nobel-díjast, a szegedi orvosi vegytani intézet vezetőjét nemcsak külföldre csalogatták. A Chinoin Gyógyszergyár havi 12 ezer pengős fizetéssel vezérigazgatói állást ajánlott fel neki Budapesten. Óriási pénz volt ez akkor. A mesebeli ajánlat ellenére Szent-Györgyi Albert Szegeden maradt. Kedvelte a várost, és az egyetem rektoraként oxfordi mintára szervezte az univerzitást. Még amiatt sem sértődött meg, hogy a városvezetés nem teljesítette ígéretét. Ekkor Szent-Györgyi a zsebébe nyúlt, és a Tisza bal partján, Újszegeden, a ma már a belvároshoz tartozó részen 1940-ben megvette azt a villát, amelyben 1945-ig lakott, aztán eladta.A nyolcvanas évek közepétől különböző értelmiségi csoportok célul tűzték ki Szent-Györgyi egykori villájának megvásárlását és benne emlékmúzeum kialakítását.A Szent-Györgyi-kultusz kialakulása jegyében fordulat akkor következett be, amikor az orvosi egyetem könyvtárának egykori igazgatója, dr. Zallár Andor 1992-ben kiutazott az USA-ba, és egy konténer Szent-Györgyi-dokumentummal tért haza. A most hetvenhárom éves Zallár doktor nyugdíjasként folytatja a kutatást, és tartja a Szent-Györgyi családdal a kapcsolatot. Az első találkozásra így emlékszik vissza:– Könyvtárosként a nyolcvanas évek elejétől kutatom a kiváló tudós különleges életútját. Talán kevesen tudják: a tucatnyi magyar származású Nobel-díjas közül Szent-Györgyi az egyetlen, aki itthoni munkásságáért kapta az elismerést azután, hogy a szegedi paprikában megtalálta a nagy mennyiségű C-vitamin forrását. Jó híre lett a paprikának, exportja többszörösére növekedett. Szent-Györgyi 1945 után ment ki az USA-ba, ahol 1986-ban hunyt el. Negyedik feleségének, a nála negyvenöt évvel fiatalabb Marcia Szent-Györgyinek felkeltette a figyelmét az itthoni mozgalom, és felajánlotta, hogy kint is végezzek kutatásokat.Zallár Andor a Woods Hole-i rezidencia padlását és pincéjét is átvizsgálta. Segítségére volt az özvegyen kívül a Nobel-díjas tudós unokaöccse, Szent-Györgyi András is. Szent-Györgyi Albertnek 1969-ben rákban halt meg a lánya, miután második feleségét elveszítette, szintén rosszindulatú daganatos betegség miatt. Rokonai ezzel a szomorú körülménnyel is magyarázzák, hogy a tudós életének utolsó harmadában nagy energiával kezdett a rák keletkezésének kutatásához. Zallár Andor megtalálta azokat a jegyzőkönyveket, feljegyzéseket, amelyek ezekkel a fontos vizsgálatokkal foglalkoznak. Dobozba csomagolta őket.– Amit csak kértem, az özvegy mindent ideadott – eleveníti fel emlékeit a nyugalmazott igazgató. – Két köbméter dokumentumot gyűjtöttem össze, és Marcia megkért, ügyeljek arra, hogy ne vesszenek feledésbe a férje tudományos jegyzetei.Az értékes gyűjtemény konténerben érkezett haza, és Szent-Györgyi özvegye a következő levelet mellékelte a hagyatékhoz a szegedi orvosi egyetem rektora számára:„Kérem, fogadja a dr. Zallár Andor által kiválogatott és hazajuttatott dokumentumokat mint ajándékot a Szegedi Orvostudományi Egyetem Szent-Györgyi Albert állandó gyűjteménye számára. Számos – a washingtoni magyar követség útján feladott – doboz érkezik majd hajóval, és kívánatos volna, hogy Zallár dr. jelen legyen, amikor a konténert kinyitják. Nagyon boldog vagyok, hogy ön gondoskodik a dokumentumokról, és remélem, egyetemének díszére válnak.”A küldemény hiánytalanul megérkezett, a dokumentumokat egyetlen alkalommal ki is állították, ám csaknem tíz éve az orvosi egyetem könyvtárának egyik helyiségében dobozokba csomagolva porosodnak. A hagyaték a következőkből áll: húsz tekercs régi magnókazetta családi és tudományos eseményekről; egy díszdoktori öltözék, talár és süveg; tizennégy, Szent-Györgyi által írott könyv; egy album újságcikk-kivágásokkal, két kísérleti jegyzőkönyv; 11 köteg vegyes iratmásolat; 19 fényképalbum 1675 fényképpel; öt csomag különlenyomat, 290 köteg szakirodalmi közlemény, a Psalmus humanus kottaanyaga, kézirata és hangfelvételei, 27 tudományos emlékplakett, húsz díszdoktori és egyéb oklevél.Zallár doktor nem tudja palástolni szomorúságát, hiszen egy évtizede ő is minden követ megmozgat, hogy az egyetemé legyen a Szent-Györgyi-villa. Odaképzelte azt az íróasztalt is, amelynél egész életén át dolgozott a tudós, és a gyakori használat miatt jobb könyökénél egy helyen a fa megkopott. A nyugdíjas könyvtárigazgató tavaly a Szent-Györgyi Alapítvány megbízásából levelet írt Amerikába az özvegynek, és kérte, járuljon hozzá a nagy tudós hamvainak hazahozatalához, hogy édesanyja mellé, a belvárosi sírkertbe temessék el. Az engedélykérésre választ sem kapott, amihez a következő megjegyzést fűzi:– Bizonyára rosszulesett az özvegynek, hogy a mai napig sem valósult meg az emlékház terve. Ugyanis ő egy állandó, a nyilvánosság számára is hozzáférhető kiállítás számára adta át 1992-ben a tudós hagyatékát. Szegednek és az egyetemnek legnagyobb büszkesége Szent-Györgyi Albert. Régóta késik már az emlékkiállítás. De az is jó lenne, ha valamelyik kutató megnézné a tudományos jegyzeteket, mert magyar szakértő még nem látta őket.A Nobel-díjas tudós egykori villáját dús zöld növényzet veszi körül. Kintről, az utcáról az épületnek csak a sziluettje látszik. Sok vihart élt át ez a ház, nem csak azért, mert egy évtizede folyik a harc érte. 1944-ben a Gestapo hónapokig figyelte a helyet, el akarta kapni Szent-Györgyit, aki Budapesten rejtőzött. A jelenlegi tulajdonos, Balogh János kéthetente jár át Orosházáról szellőztetni. Nincs ellenére, hogy megváljon az ingatlantól:– Tavaly fél éven keresztül tárgyaltunk az üzletről. Szent-Györgyi óta én vagyok a harmadik tulajdonos, és ügyeltem mindig a ház állapotára, 1978-ban újítottam fel. 45 millió forintért odaadom, de jól tudom, több az eszmei értéke. A tavasszal külföldről is jelentkezett vevő. Azé lesz, aki a leghamarabb fizet.Fráter Loránd 1991–97 között volt az orvosi egyetem rektora, és most úgy látja, hivatali ideje alatt azért hiúsult meg a tranzakció, mert nem volt elegendő pénzük, az egyetem csak a vételár egy részével rendelkezett. A jelenlegi rektorhelyettes, Dobozy Attila orvosprofesszor a mai helyzetet sokkal kedvezőtlenebbnek látja:– Nem mondunk le a megvásárlásáról, de az egyetemnek nincs pénze. Nem tudom megmondani, mikor leszünk olyan helyzetben, hogy a házat megvehessük.A közvélemény eközben izgatottan figyeli a villa sorsának alakulását. Egyelőre Marton János, az orvosi könyvtár igazgatója folytatja elődje hagyatékőrző munkáját, olykor leporoltatja a Szent-Györgyi-dokumentumokat tartalmazó papírdobozokat, és méltatlannak ítéli meg a helyzetet.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.