Prágát zavarja a magyar EU-siker

Orbán Viktor miniszterelnök az integrációs tárgyalások keddi eredménye, újabb három fejezet ideiglenes lezárása kapcsán „a legboldogabb eseménynek” annak elérését tartja, hogy Magyarországon az Európai Unióba való belépést követően is még hét évig nem vásárolhatnak termőföldet külföldiek. A kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában elmondta: úgy fogta fel az 1998-as országgyűlési választásokat, hogy a magyar gazdák azzal bízták meg a polgári kormányt: bizonyítsa be, lehetséges az Európai Unióval keményen tárgyalva, szilárdan védve a magyar érdekeket, elérni egy olyan pozíciót, amely megóvja a magyar gazdákat a túl korán jövő versenytől. Úgy is lehetett értelmezni a magyar vidék választási akaratát, hogy érjük el: külföldiek Magyarországon termőföldet ne vásárolhassanak – jelentette ki a miniszterelnök. Jelezte, hogy a 2004. január elsejei csatlakozással számolva még mintegy tíz évig nem juthatnak külföldiek termőföldhöz Magyarországon.Magyarország a munkaerő szabad áramlásának kérdésében úgy jutott megállapodásra az Európai Unióval, hogy lényegében elfogadta Brüsszel feltételeit, s ezzel leszűkítette a csehek tárgyalási mozgásterét – állította több, a tegnapi cseh sajtóban megjelent írás. Ilyen értelmű megnyilatkozás már kedden is elhangzott, és arra a cseh hírügynökség szerint Martonyi János külügyminiszter még aznap Brüsszelben reagált. „A magyarok meghátráltak az Európai Unió előtt, a csehek haragszanak” – ez a címe a konzervatív Lidové Noviny első oldalán megjelent, a CTK cseh hírügynökség tudósítása alapján készült írásnak. A Hospodárské Noviny című tekintélyes gazdasági és politikai napilap A magyarok szűkítették mozgásterünket – véli Kavan címet adta beszámolójának.A csatlakozási tárgyalások tekintetében nincs verseny a visegrádi csoport országai között, hangsúlyozta tegnap Horváth Gábor külügyi szóvóívő arra az újságírói felvetésre, miszerint a csehek nehezményezik a magyar kompromisszumokat a munka és a tőke szabad áramlása ügyében. „A csatlakozási tárgyalások kétoldalú keretek között zajlanak, és az egyéni felkészültség, valamint a sajátosságok döntik el egy-egy téma megítélését” – fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: Magyarország soha nem véleményezte, ha más uniós tagjelölt országok egyes fejezetek témáit másképp ítélték meg, és ennek eredményeképpen sikerült korábban lezárniuk az adott kérdést. Horváth Gábor elmondta, hogy a csatlakozási kérdésekre vonatkozó konzultáció eddig rendszeres volt és a jövőben is az lesz a visegrádi csoport és a luxemburgi országok között.