Székely: Félrevezették Polt Pétert

A mentelmi bizottság rendkívüli és soron kívüli összehívását kérte a hét elején Székely Zoltán országgyűlési képviselő Isépy Tamástól, a bizottság elnökétől. Székely lapunknak elmondta: az ellene folytatott ügyészségi eljárás során olyan törvénysértések adataihoz jutott, amelyek kivizsgálása az Országgyűlés mentelmi bizottsága kompetenciájába is tartozik. Isépy Tamás, a bizottság elnöke is aggályosnak tartja a képviselővel történteket, de mint elmondta, neki nincs joga az ügyben összehívni a testületet.Több ízben megsértette mentelmi jogomat a Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal, mivel annak felfüggesztése előtt büntetőeljárást folytatott ellenem, s ezt több mint húsz tanúkihallgatási jegyzőkönyv bizonyítja – állítja Székely Zoltán, akit vesztegetéssel gyanúsít az ügyészségi nyomozó hivatal. A képviselőt tavaly októberben állítólag tetten érték, amint húszmillió forint kenőpénzt fogadott el – a nyomozó hivatallal együttműködő – Balla Dániel vállalkozótól. A több mint három hónapot előzetes letartóztatásban töltött, jelenleg házi őrizetben lévő képviselő állítása szerint őt nem érték tetten, az ügyészség csupán egy vesztegetési kísérletet leplezett le.Székely szerint bírói engedély nélkül, titkosszolgálati eszközökkel gyűjtöttek adatokat ellene, sőt mentelmi jogát is megsértve, tanúkat hallgattak ki egy ellene folytatott büntetőeljárásra hivatkozva.A képviselő a nyomozó hivatal állítólagos törvénysértéseinek bizonyítékait személyes meghallgatásán kívánja átadni a bizottságnak; jegyzőkönyveztetni akarja a dokumentumokat. A büntetőeljárás során Székely szerint kiderült: a mentelmi jog kikérésének időpontjában az úgymond tetten ért vesztegetési bűncselekmény bizonyítékaként hivatkozott hang- és video-felvétel nem állt a nyomozó hivatal rendelkezésére. Az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvény alapján képviselőt csak tettenérés esetén lehet őrizetbe venni, márpedig Székely szerint éppen arra nincs bizonyítéka az ügyészségnek, hogy őt bűncselekmény elkövetésénél érték volna tetten.Székely nem kevesebbet állít, mint hogy a nyomozó hivatal tavaly decemberi átiratában „súlyosan és tudatosan félrevezette” Polt Péter legfőbb ügyészt, aminek következtében Polt megtévesztette az Országgyűlést, ezáltal Székely mentelmi jogát két esetben is hamis állítások és nem létező bizonyítékok alapján függesztették fel.A képviselő szerint felmerül az ügyészségi nyomozó hatósággal szemben a hivatal által elkövetett közokirat-hamisítás alapos gyanúja is. Székely elmondta: Nerpel Zsolt ügyész tavaly december 13-án határozatban rendelte el 72 órás őrizetbe vételét a Balla-féle ügytől teljesen független emődi önkormányzati ügy miatt, ez ügyben pedig a nyomozó hatóság sem állítja, hogy tetten érték volna.Székely állítása szerint a nyomozati anyagból és a tanúvallomási jegyzőkönyvekből egyértelműen kiderül, hogy hatósági üldözésének a parlamenti közbeszerzési bizottságának elnökeként végzett munkája adja az alapját. Ugyanis a nyomozás kizárólag azokra a közbeszerzési ügyekre terjedt ki, amelyek törvénysértő voltára Székely még 2000. február 25-én tartott sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet.Isépy Tamás a Magyar Nemzetnek kijelentette: Székely Zoltán mentelmi jogának felfüggesztéséről a mentelmi bizottság egyhangú javaslatára az Országgyűlés határozott. A mentelmi jog felfüggesztéséhez az is elegendő indok, hogy egy képviselő bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható – fűzte hozzá. Isépy hangsúlyozta: a képviselők mentelmi joga nem különleges jog, a mentelmi jog azt hivatott védeni, hogy a képviselőt közjogi tevékenysége végzésében ne akadályozzák.Isépy elmondta: a legfőbb ügyész átiratában leírt tényállást hatáskör hiányában nem vizsgálhatta, így nem mérlegelte az abban megjelölt alapos gyanú bizonyítékait, és nem foglalkozott a cselekmény büntetőjogi értékelésével sem, mert ez a büntetőügyekben eljáró hatóság és a bíróság feladata. A mentelmi bizottság csupán azt vizsgálta, hogy a legfőbb ügyészi átiratban foglaltak alapján indokolt vagy indokolatlan az érintett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése – tette hozzá.A mentelmi bizottság a Székely-ügyben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a legfőbb ügyész indítványában megjelölt, a gyanú alapjául szolgáló cselekmény a korrupciós jellege miatt súlyosan veszélyezteti az Országgyűlés tekintélyét. A bizottság úgy ítélte meg: a képviselő érdeke is azt kívánja, hogy a gyanú megalapozottsága a bírósági eljárásban tisztázódjék – szögezte le Isépy. Kijelentette: a házszabály vonatkozó rendelkezése szerint a mentelmi bizottság rendkívüli összehívását a köztársasági elnök, a kormány, illetve a bizottság tagjainak egyötöde kezdeményezheti. A bizottság elnöke szerint Székely rossz helyre küldte kérelmét, azt az Országgyűlés elnökének kellett volna címeznie.Mindazonáltal Isépy Tamás is aggályosnak tartja a Székely Zoltán képviselővel történteket. A bizottság elnöke szerint Székelynek akkor is joga lett volna látogatnia az Országgyűlés plenáris üléseit, amikor előzetes letartóztatásban volt, illetve úgy véli, a házi őrizetben lévő képviselőnek jelenleg is biztosítani kellene annak lehetőségét, hogy elláthassa országgyűlési képviselői feladatait