Aligha volt fontosabb művésztársulás az elmúlt fél évszázadban Magyarországon, mint az, amelyik 1972 után a Vajda Lajos Stúdió nevet viselte. Nyitottság, művészi szabadság, spontán közösségszerveződés, a hivatalos értékrendtől független tájékozódás igénye, jó értelemben vett gátlástalanság jellemezte a hatvanas évek végétől képzőművészettel, irodalommal, zenével foglalkozó fiatalokat. Így szervezte meg 1968 őszén az első szabadtéri tárlatot a szentendrei várdombon ef Zámbó István és feLugossy László, amely hamarosan érdeklődők százait vonzotta. Felkeltette a rendőrség figyelmét is, bírósági ítéletek születtek, tárlatokat tiltottak le, míg végül 1972-ben megalakult a Vajda Lajos Stúdió. A hatalom úgy vélte, a hivatalosan működő szervezetet ellenőrizheti, a fiatal művészek úgy gondolták, a hivatalos keretek között szabadon dolgozhatnak.Így is történt. Sok és sokféle törekvést képviselő művész dolgozott hoszszabb-rövidebb ideig a stúdióban, állított ki a Péter-Pál utcai pincében és egyebütt. A fent említettek mellett elsősorban Aknai János, Bereznai Péter, Bukta Imre, Matyófalvi Gábor, Wahorn András tevékenysége határozta meg a történéseket. A sokfelé nyúló szálak felfejtésére a könyv szerkesztői, Novotny Tihamér és Wehner Tibor az antológia formát választották: interjút, jegyzetet, emlékezést, önreflexiót, elemzést helyeztek egymás mellé, olyan írásokat, amelyek különböző időszakokban és alkalmakkor különböző sajtótermékek számára készültek, vagy éppen a kötet kedvéért születtek meg. Ez ugyan egyszer-egyszer azt az érzést kelti a könyv lapozgatójában, hogy nem kitaposott úton, hanem sajátos labirintusban mozogva ismerkedik meg a stúdió történetének fő eseményeivel, jelentős alkotóival, műveivel, de meg kell hagyni, ez a megoldás illik a hely szelleméhez. Már csak azért is, mert az évek során folyamatos hangsúlyeltolódás jellemezte, hol az egyik, hol a másik terület kapta a főszerepet: a nyolcvanas években például, a Bizottság együttes működése idején, a zene, majd a „külső kapcsolatok”, a marosvásárhelyi művészekkel folytatott közös munka, mostanában pedig a „teljes nyitás” a fiatalabb generációk felé.(A szentendrei Vajda Lajos Stúdió. A Szent#endrei Vajda Lajos Stúdiót Támogató Alapítvány kiadványa. Ára: 12 000 forint)
Macron ismét bohócot csinált magából
