Vasárnaptól új munkajogi szabályozás

Július 1-jétől lép életbe a módosított Munka Törvénykönyve (MT). Az Országos Munkaügyi Tanácsban nyolc munkajogi bizottsági, két plenáris ülés, továbbá számos informális találkozó zajlott le. A tervezetről több mint egy éven át egyeztettek a szociális partnerek. A szakszervezetek és a munkaadók számos kompromisszumos megállapodást kötöttek a tárgyalások során, amelyeket a kormány átvezetett a tervezeten. Ennek ellenére két szakszervezeti konföderáció az Alkotmánybírósághoz fordult a módosítás egyes kifogásolt fejezetei miatt.Az új MT szerint a munkaszerződésnek a személyi alapbér és a munkakör megjelölése mellett tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, illetve a munkáltatónak egyéb más kérdésekben is írásos tájékoztatási kötelezettsége van, legkésőbb a munkaviszony létesítését követő 30 napon belül.A módosítás alapján évente maximálisan 200 órányi rendkívüli munkavégzés rendelhető el. Több munkáltatóval kötött kollektív szerződés szerint ez legfeljebb 300 órára emelhető. Ebbe az időtartamba jelenleg is beszámítják a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve a pihenőnapon, a munkaszüneti napon elrendelt rendkívüli munkavégzést. A készenlét alatt elrendelt munkavégzést is ide kell számítani. Amennyiben a készenlét alatt a munkavégzés időtartama nem mérhető, a készenlét teljes tartalmát kell figyelembe venni.Az új MT alapján, nyolcórás napi munkaidőt alapul véve a munkaidőkeret két hónap átlagában határozható meg, kollektív szerződés szerint négy, egyes esetekben akár hat hónap átlagában is megállapodhatnak a felek. Egyes, a szabályozásban külön felsorolt munkakörben dolgozók esetében a 12 hónapos keret a mérvadó. Ugyanakkor – rendes munkavégzés szerint – napi tizenöt óránál, illetve heti negyvennyolc óránál többet még rendkívüli munkavégzéssel, túlmunkával együtt sem lehet dolgoztatni. Hat nap után pedig mindenképpen pihenőnapot kell kiadni. Ha a napi munkaidő a 6 órát eléri, legalább 20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállaló számára, ami 3 óránként rendszeresen megismételhető.A jelenlegi szabályok is lehetőséget adnak arra, hogy a munkáltató a rendes munkaidő ledolgozását követően is kötelezheti munkavállalóját, hogy munkavégzésre készenlétben álljon, és szükség esetén munkát végezzen, azonban nem írják le részletesen a készenlét elrendelésének feltételeit. Az új MT szerint a készenlét elrendelésére a rendkívüli munkavégzés szabályait kell alkalmazni. A törvény azt is előírja, hogy a készenlét időpontját annak megkezdése előtt legalább egy héttel korábban, egy hónapra előre kell közölni a munkavállalóval. Ettől a szabálytól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az elrendelés szabályait továbbá kollektív szerződésben is lehet rendezni. A módosítás azt is előírja, hogy amennyiben a munkáltató nem határozza meg a készenlét helyszínét, akkor erről a munkavállaló rendelkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a készenlét teljesítését követően a munkavállaló pihenőidő nélkül folytathatja a munkát. A módosítás értelmében erre már csak akkor van lehetőség, ha a munkavállaló a készenlétet otthonában töltötte, s a kollektív szerződés, vagy a felek megállapodása lehetővé teszi e szabály alkalmazását.Munkaerő-kölcsönzés esetén a munkáltatónak tájékoztatni kell a munkavállalói képviseleteket – szakszervezetet, üzemi tanácsot – arról, hogy miért, mely munkaterületre, hány munkavállalót és milyen időtartamra kölcsönöz. Az átirányítás alapján történő munkavégzés maximális időtartama július 1-jétől maximum 44 munkanap lehet. Az átirányítás, kirendelés és kiküldetés éves szinten – mindhármat alapul véve – összességében nem lehet több 110 munkanapnál.Noha a módosítást szokatlanul hosszú, több mint egyéves egyeztetés előzte meg, a szakszervezetek a mai napig élesen támadják az új Munka Törvénykönyvét. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, illetve az MSZOSZ az Alkotmánybírósághoz fordult az ügyben. Az érdekvédők általános véleménye szerint a kormány nem volt hajlandó az érdemi egyeztetésre, és paktumot kötött a munkaadókkal – a munkavállalók hátrányára. A szakszervezeti szövetségek korábban két országos szintű demonstrációt is tartottak a Nemzeti Körcsarnokban, illetve a Hősök terén. Az érdekvédők álláspontját az ellenzék is osztotta, a módosítást „cselédtörvénynek” nevezte el, és az MSZP népszavazást kezdeményezett az ügyben. A kormány szerint azonban az MT körüli vita politikai okokra vezethető vissza. Őry Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára lapunknak korábban úgy nyilatkozott: azon túl, hogy az új MT kifejezetten munkavállaló-barát, a szakszervezetek érdekvédelmi pozícióját erősíti. Elismerte, hogy a módosítás valóban kedvezőbb foglalkoztatási körülményeket teremt a munkáltatók számára, ám az csak a szakszervezetek egyetértésével, a kollektív szerződés szerinti írásos megállapodás útján valósítható meg. Őry szerint a munkavállalók így valódi tárgyalásos helyzetbe kerülnek, megkérhetik a rugalmasabb foglalkoztatás méltó ellentételezését, a munkáltatók pedig úgymond „kényszerítve” vannak arra, hogy egyeztessenek az érdekvédőkkel.