A kötetcím ezúttal nem magyarországi végvárra utal, hanem egy néven nem nevezett tengerparti ország, a marsall birodalmának építményére: a helyszín igen stilizáltan Jugoszlávia. A cselekmény a marsall haláláig egy valaha jómódú kis(ebbségi) faluban, halálától a háború kitöréséig egy isten háta mögötti garnizonban játszódik valahol a (többnemzetiségű) határvidéken.A fiatal Livius hadnagyot leszerelése előtt különös helyőrségbe helyezik át, ahol reguláris rendnek semmi jele, csak civil lomposság és a körülményekhez képest meghökkentő kulináris jólét van. Fönn a hegyen, a határzónában tartózkodó csapatnak nincs kapcsolata a külvilággal, ám sem a fegyelmezetlenség, sem a kitűnő ellátmány nem kompenzálhatja a belső eróziót. Mert ottlétének nemcsak célja, de értelme sincs. Láthatatlan akarat igazgatja a végvárat, amelynek valóságos léte egyre bizonytalanabb.A párhuzamos szerkesztésű regény másik szála a hadnagy gyermek- és ifjúkorát vázolja, azt igyekszik megértetni, értelmezni: az anyja halála után szétzilálódó családi környezetét, bontakozó szerelmeinek történetét. A harmónia látszata családi titkokat takar, s bár e rejtély eleinte szűziesen vonzónak tetszik, merő tisztátalanság és csapda az, rendelt sors, amelyet kedvese(i), anyja igazgat. Megalkuvások, sértettségek, ál(nok)ságok közt ingadoznak a felnőttek, az ifjak pedig elmenekülnek vagy alkalmazkodnak és belerokkannak.Vajon valóságos-e, létezik-e a lét, vagy csak álmodjuk, képzeljük, s vajon csak mindenkori helyzetünk foglyai vagyunk, vagy cselekvő részesei lehetünk életünknek? Livius, leleplezve a titkokat, a család elől a katonasághoz menekül, ám annak roppant sivárságából is megszökik – végül tengerre száll egyetlen kapaszkodót jelentő mesterével.Hász Róbert harmadik könyve a világirodalom nyelvén beszél – nem a vajdasági, jugoszláviai vagy közép-európai gubancokról, hanem az ember életéről, amely ezen a tájékon mostanában csakugyan reményvesztettebb.(Hász Róbert: Végvár. Tiszatáj Könyvek, Szeged, 2001. Ára: 1250 forint)
Macron ismét bohócot csinált magából
