A brüsszeli gyors

Amit mindig is tudni akartunk arról, hogyan csinálhatnánk karriert az Európai Unió fővárosában, de sosem mertük megkérdezni.Ez Brüsszel – magyarázza az egyik magyar EU-diplomata, miközben gépkocsinkkal a városközpont felé araszolunk –, zöld a lámpa, de nem indulnak el az autók. Az első mögött levőnek sem tűnik fel, harmadikként kell dudálnom ahhoz, hogy megmozduljon a kocsisor. Itt mindenki ráér, és tele vannak pénzzel. Ezért aztán nincs más dolguk, mint a hétköznapok apró-cseprő dolgain elvacakolni.Belgium fővárosa ugyanakkor a legizgalmasabb élettér a diplomaták számára, hiszen az EU intéz-ményei folyamatosan üléseznek, és a különböző érdekcsoportok nagy erőkkel próbálják befolyásolni az unió döntéseit. Magyarországon éppen ezért egyre több fiatal vágyik uniós karrierre. Elfogadott vélekedések szerint csatlakozásunkat követően akár több ezer, több nyelven beszélő magyar hivatalnokra lehet szükség Brüsszelben, ez pedig egyre több magyar ifjúban tudatosodik. Csak tavaly majdnem háromezer magyar fiatal vett részt az Európai Unióval kapcsolatos képzéseken, ugyanis a csatlakozás közeledtével sokan érzik úgy, hogy az EU-tanulmányok folytatása jó karrierlehetőséget teremt számukra. Úgy gondolkoznak, hogy az EU-val foglalkozni jó befektetés, amely később mindenképpen megtérül.„Mindenki kaphat ösztöndíjat, ha rátermett, utánajár a lehetőségeknek, és rendszeresen pályázik. Sokan azonban azt várják el, hogy bejönnek ide, kihúzok nekik egy papírt a fiókból, kitöltöm, és már mehetnek is. Ez így nem működik” – magyarázza az Európai Tájékoztatási Központ (ETK) egyik munkatársa (az ETK az Európai Unió hivatalos tájékoztató központja Magyarországon).Szerinte egyértelműen megnőtt az érdeklődés az EU-tanulmányok iránt, de még mindig vannak kiaknázatlan lehetőségek. Például kevés nyelvtanár pályázik, pedig az EU alapelve szerint minden uniós polgárnak három nyelvet kellene beszélnie, így nagyobb teret kap a nyelvtanárok továbbképzése.A Socrates-program Comenius nyelvtanár-asszisztensi akciójában például a leendő nyelvtanárok három–nyolc hónapos időtartamú tanár-asszisztensi megbízást nyerhetnek el valamely külföldi közoktatási intézményben.Egyelőre leginkább a jogász és közgazdász végzettségű fiatalok pályáznak. Az Európai Tájékoztatási Központ munkatársa szerint olyan hitelt kellene biztosítani a fiatalok számára, amellyel fedezni tudják EU-tanulmányaik költségeit, hiszen igaz, hogy ez jó befektetés, ám nem olcsó mulatság. A legfőbb korlátot azonban nem a pénz, hanem a nyelvtudás hiánya jelenti, hiszen annak birtokában nemcsak a diplomásoknak lehetnének lehetőségeik, hanem a szakmával rendelkező fiatalok felé is nyitott az unió. A pincér, az ápolónő, a nyomdász könnyen találhatna magának munkát az EU-ban, de nyelvtudás nélkül a többségük nem tud érvényesülni.Szakértők szerint ahhoz, hogy a most felnövő generációnak jövője legyen az EU-csatlakozás után, arra lenne szükség, hogy az itthon tanulók elsajátítsanak két idegen nyelvet, számítástechnikai ismereteket szerezzenek, valamint magas szintű magyarnyelv- és történelemismeretekkel rendelkezzenek.Az ösztöndíjasok többsége elsősorban a szakterületén képezi magát tovább, de ez kiegészül az EU-val kapcsolatos tanulmányokkal is: a kutatómunka része az unióval kapcsolatos ismeretek megszerzése. Ugyanakkor nehéz megállapítani, hogy az ösztöndíjasok közül hányan foglalkoznak kifejezetten az EU-val. A Magyar Ösztöndíjbizottság (MÖB) ösztöndí-jainak többsége kétoldalú nemzetközi szerződéseken alapszik. Ezek általában tudományos kutatómunka vagy posztgraduális képzés céljából használhatók fel, kifejezetten EU-képzésre fordítható nincs közöttük. Ennek az a magyarázata, hogy az EU-képzést biztosító intézmények jelentős része nem állami intézmény, így nem esnek a kétoldalú nemzetközi szerződések hatálya alá, a tandíjuk nem fedezhető az ösztöndíjas keretből. A MÖB az ilyen jellegű ösztöndíjakat csak akkor tudja meghirdetni, ha a hozzájuk szükséges összeget (vagy annak egy részét) külső forrásból biztosítják. A MÖB-nek jelenleg egy ilyen ösztöndíja van, ez a bruges-i (Belgium) székhelyű College of Europe-ban végzendő tanulmányokat támogatja. A bruges-i az egyik ilyen intézmény, a másik a Varsó melletti Natolinban található. Az ösztöndíj a posztgraduális képzést támogatja, a pályázás feltétele a megfelelő angol- és francianyelv-tudás. Erre a pályázatra elsősorban jogászok, közgazdászok jelentkeznek, de volt egy-két szociológus és politológus pályázó is. A MÖB itt évente hat diák tanulmányait tudja fedezni, az idén tizenhét fő pályázott erre az ösztöndíjra, ami kisebb a tavaly jelentkezettek számánál, de ebben része lehet a pályázatban szereplő bizonytalan pénzügyi háttérnek is. Az információkérések alapján ítélve jelentős az érdeklődés, de az angol és francia nyelv együttes tudásának követelménye szigorú szűrést jelent.Más programokban azonban a magyar diákoknak sokkal több esélyük van arra, hogy EU-tanulmányokat folytassanak. Két évvel ezelőtt majdnem ezren, az idén már kétezren nyerték el a Socrates-programon belül működő Erasmus-ösztöndíjat, amely az egyetemek, főiskolák és posztgraduális képzést nyújtó intézmények közötti hallgatói együttműködést, illetve hallgatói, oktatói mobilitást segíti elő. Ezenkívül kilencven pályázó nyerte el a Leonardo da Vinci-ösztöndíjat, amely a szakirányú továbbképzés lehetőségét teremti meg. Ez utóbbi ösztöndíj célja kifejezetten az európai polgárok munkapiaci lehetőségeinek javítása és a munkanélküliség csökkentése.Az EU-tanulmányokat itthon is el lehet kezdeni. Magyarországon tizennégy felsőoktatási intézményben tucatnyi Európa-tanulmányok központ működik. A központok az EU-csatlakozásra való felkészítés érdekében alap- és posztgraduális kurzusokat kínálnak, gyakorlati szakembereket képeznek tovább, valamint szakirányú kutatásokat végeznek. Az érdeklődők az EU-tanulmányok révén megismerkedhetnek az Európai Unió intézményrendszerével, működési mechanizmusával, közösségi politikájával, gazdasági, társadalmi és jogi kérdéseivel. A posztgraduális képzésben egy általános Európa-szakértői tanúsítvány, oklevél vagy diploma megszerzésére van lehetőség. A szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola külön Európa-tanulmányok szakot indított a nemzetközi tanulmányok alapképzési szakán.Az EU-karrier legfontosabb ugródeszkájára azonban kétségtelenül az lép, aki az unió intézményeinél nyer el úgynevezett „stage”, azaz gyakornoki állást. Ilyen állásra az Európai Unió Bizottságánál, az Európai Parlamentnél, az Európai Bíróságnál és a Régiók Bizottságánál lehet pályázni. Az ösztöndíjasok egy részét a minisztériumokból küldik ki, de vannak egyéni pályázók is. Évente tíz-tizenöt magyar fiatal vesz részt így az unió intézményeinek munkájában. Legfeljebb hat hónapig dolgozhatnak ott. A legváltozatosabb munkákat bízzák rájuk: van, aki jegyzőkönyvet ír, mások programokat szerveznek, kifizetéseket ellenőriznek. Ezek a fiatalok hivatástudatból, érdeklődésből kezdenek el foglalkozni ezzel a területtel. Karrier szempontjából ugyanis ezer más lehetőségük lenne, hiszen mindannyian több nyelvet beszélnek, és több diplomával rendelkeznek. A legtöbben azt állítják, hogy azért vállalják ezt a munkát, mert rendkívül izgalmas feladat a csatlakozás előtt és után bekapcsolódni Magyarország EU-politikájába, és sok múlik azon, hogy mennyire alaposan és aprólékosan dolgoznak ki egy-egy részterületet.Mégis elképzelhető, hogy a csatlakozás után a sokféle képzés ellenére sem lesz elég megfelelő szakember, ugyanis az unió elvárásai igen nagyok: igény jelentkezhet majd nagyszámú, három nyelven beszélő, több diplomával rendelkező EU-szakemberre. Problémát jelenthet az is, hogy az ilyen magasan képzett fiatalok nem feltétlenül vágynak a mesterségesen kialakított, esős diplomatavárosba: Brüsszelbe.Miközben Belgiumban a legnagyobb kihívást a flamand–vallon ellentét feloldása jelenti, Brüsszel az elmúlt két évtizedben Európa egyik legvegyesebb nemzetiségi összetételű városává vált. Területileg flamand, ám a lakosság többsége vallon, ugyanakkor rengeteg a bevándorló, és még több a diplomata. Utcái mediterrán hangulatot idéznek, hiszen éjszaka sem szünetel a nyüzsgés, a teraszos éttermek előtti asztalokon rákot, langusztát, a tenger gyümölcseit szolgálják fel, és kétségtelen, hogy a helyi lakosokban is munkálkodik akkora feltűnési viszketegség, és van olyan hangerejük, mint a déli népeknek. A felszínen úgy tűnik: itt mindig történik valami.Ennek ellenére Brüsszel valószínűleg sokak számára unalmas város: az idő általában rossz, a mindennapok és az emberi kapcsolatok pedig leginkább az üzletről és a politikáról szólnak.Az Európai Unióról szóló híradások többségéből kitűnik, hogy a nyilatkozatok vagy túl szárazak, vagy túl bonyolultak. Mindez főként abból adódik, hogy minden döntés és nyilatkozat mögött tizenöt tagállam egyetértése kell hogy álljon. Éppen ezért az igazi hírek sokszor csak a hivatalos közlemények egy-egy beszédes szavából szűrhetők le, vagy a sajátos diplomatakommunikációból szerezhetők meg. Jellemző a csatlakozási tárgyalások példája: a nevében tárgyalás, ám a valóságban papírcsere. A brüsszeli tudósítók ezért külön módszert dolgoztak ki az információszerzésre és a kommunikációra. Egy párizsi vagy római tudósító leül, elolvassa a helyi sajtót, találkozik egy-két illetékessel. Brüsszelben ez nem így működik. Nincs igazán a részletekbe hatoló és főleg a csatlakozás témáira figyelő helyi sajtó, az illetékesek pedig hivatalosan semmitmondó válaszokat adnak. Így szinte lehetetlenség friss és érdekfeszítő információkhoz jutni a szokásos úton. Az EU újságírói szinte kizárólag háttérbeszélgetésekből szerzik az információikat, amikor leülnek az érintett uniós biztossal, kikérdezik, majd leírják: brüsszeli információink szerint…További lehetőség az információvadászatra a kollégákkal való kereskedelem: „Van egy dokumentumom, amelyik érdekes lehet neked, te viszont tárgyaltál a főbiztossal, és mondott valamit erről és erről a témáról.” Cserélnek. Időnként előre lekötelezik egymást: az újságíró odaadja a dokumentumot a kollégájának, pár hónap múlva ő ad valami érdekeset. Éppen ezért, ha valaki már beletanult a brüsszeli tudósítói életbe, kiépítette a saját információs hálózatát, nehezen tud elszakadni innen. És tegyük hozzá: társasági életének nagy részét is az információszerzésnek ezért a kifinomult módozatáért áldozza fel.A brüsszeli élettempó, életmód azonban többek szerint rendkívül lassú és kispolgári. „Egyik barátom zöld sötétítő függönyt rakott fel, erre feljelentették, mert a függöny vagy fehér vagy fekete lehet. Különben zavarja az utcaképet” – mesélte egy helyi diplomata. Ugyanígy zavarja a szomszédokat, ha valaki éjszaka zuhanyozik. A kelet-európai diplomaták többnyire a lakberendezésről, az autókról és arról a diszkontáruházról beszélgetnek egymással, ahol összefogva, olcsón vehetik meg a mikrót. Kevés barátság szövődik ilyen környezetben, a hivatalos partik csupán munkaalkalmak, hiszen ilyenkor lehet lobbizni és információt gyűjteni. Ilyen partikból persze nincs hiány, hiszen a diplomaták között sok olyan magányos tisztviselő akad, aki nagy lakásban él, sok pénzt keres, és kevés a szabad ideje.