A földgáz árváltozásai

Hivatalba lépése után bő fél évvel, 1995. január elsején a szocialista többségű kormány – az 1994-ben elmaradt áremelések pótlására hivatkozva – 53 százalékkal, nettó 9,01 forintról 13,77-re emelte a lakossági földgáz köbméterének árát. Szeptemberben pedig további nyolcszázalékos áremelést hajtott végre, miközben az egy főre jutó reálbérek szintje 13,1 százalékkal esett az előző évihez képest. Ennek megfelelően a lakosság 1995 szeptemberére már 61, az ipari fogyasztók, az úgynevezett nem lakosságiak pedig 15 százalékkal fizettek többet egy köbméter földgázért, mint 1994-ben.A szocialista kabinet második évében, 1996-ban csak egyetlen alkalommal emelte meg a földgáz árát, március elsején. Ekkor a lakossági fogyasztók számára 29, az ipari felhasználók felé pedig 21 százalékkal drágították a hatósági áras energiahordozó köbméterét. Ekkor a lakosság már nettó 19,24, az ipari felhasználók pedig 15,67 forintért vásárolták a földgáz köbméterét.A fogyasztók szempontjából az 1997-es év volt a „legvészesebb”: ekkor ugyanis négy alkalommal emelte a földgáz árát a szocialista kabinet. Ez a lakosságnak összesen 37 százalékos drágulást jelentett az 1996-os árakhoz képest, tehát a korábbi nettó 19,24 forint helyett 1997 októberétől már 26,96 forintért juthattak egy köbméter földgázhoz. A Horn-kormány utoljára 1998 januárjában módosította a földgáz árát, akkor öt százalékkal emelte a lakossági, és hattal az ipari árat.A szocialista kabinet tehát 1994 és 1998 között összességében 214 százalékkal emelte a lakossági, és 111 százalékkal az ipari földgáz árát.Ezzel szemben az Orbán-kormány, deklaráltan antiinflációs és szociális szempontokra hivatkozva, az elmúlt négy évben, 1998-tól 2001 júliusáig mindössze 28 százalékkal engedte emelni a lakosság által fizetett földgáz árát, és 79 százalékkal növelte a nem lakossági árat. Ugyanakkor a kabinet – Orbán Viktor miniszterelnöknek egy korábbi közlése szerint – a következő évre is maximálisan évi hatszázalékos áremelést tart elképzelhetőnek. A hatósági árak, tehát az infláció leszorítása egyébként egyik alappontja volt a Fidesz választási programjának. Ennek megfelelően 1998 júliusában a kabinet nem emelte a földgáz árát, 1999-ben két-, 2000-ben és 2001-ben éves szinten hatszázalékos emelést hajtott végre a lakossági árak esetében. Az Orbán-kabinet a nem lakossági felhasználóknál éves szinten 1999-ben négy, 2000-ben 22, 2001-ben pedig hat százalékkal emelte a földgáz köbméterének árát.A szigorú árpolitika nem váltott ki osztatlan sikert a szolgáltatócégek körében: a Mol Rt. kártérítési keresettel élt a kormány és az elsőfokú energiahatóság, a gazdasági tárca ellen, mondván, hogy a csupán hatszázalékos emelés százmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz évente a földgáz-nagykereskedő vállalatnak.