A Jakab-hegyi kolostorrom

Fölkapaszkodni a Mecsekre dél felől a legszebb. Alaposan megizzaszt a sziklákkal nehezített, jókora kaptató Cserkúttól vagy Kővágószőlős szélétől, de fölérve a Jakab-hegy déli peremére csodálatos távlat nyílik a szemünk előtt: a Dráva szalagját övező üde zöld ligetektől a messziségben kéklő szlavóniai hegyekig az egykori Délvidék ma Horvátországhoz tartozó része.Az idősebbik Jakab apostol nevét viselő hegy 602 méterre magasodik a tengerszint fölé, de csak alig észrevehetően emelkedik ki a körötte elterülő 80 holdas fennsíkból. A gyepes-zsombékos magasföldet jó két és fél kilométer hosszúságban helyenként hat-nyolc méter magas, Hallstatt-kori földsánc övezi, amely a tiszta szálerdőben mindenütt jól kirajzolódik. A fennsík bokros peremén rejtőzködő szürke kolostorromot szinte alig venni észre.1225-ben Bertalan pécsi püspök egybegyűjtötte a város környéki erdőkben éldegélő remetéket, és kolostort építtetett nekik a mai Magyarürög feletti hegyen. A remeteközösség alapítója II. Endre királyunk második feleségének, a frank földi Courtenay Jolántának papjaként érkezett Magyarországra. Püspökként s diplomataként is számos szolgálatot tett az udvarnak, Compostellai Szent Jakab tisztelőjeként pedig többször megjárta a nagy nyugati zarándokutat, s végül a jámbor barátok rendházát is az első apostol-vértanú oltalma alá helyezte. Így kapcsolódik ez a kis dél-dunántúli emlék a közös európai eszmekört, a Nyugat szellemi egységét talán a legnagyobb hatással formáló Jakab-zarándoklatokhoz.A tatárjárás utáni években Boldog Özséb (Eusebius) esztergomi kanonok vette számba Remete Szent Pál magyar földi híveit és példájának követőit. 1263-ban engedélyt nyert a pápától önálló szerzetesrend alapítására. Máig nem dőlt el a tudományos vita, hogy Rómából hazafelé jövet a Jakab-hegyen vagy a pilisi Klastrompusztán lévő kolostor az első általa felszentelt pálos rendház, de időben alig lehet különbség közöttük.A mecseki remeteközösség ma látható épületmaradványai szabályos négyszögben elrendezett, váltakozó magasságú, szürkés vulkáni tufából rakott falak. A kolostori helyiségek kicsiny, négyzetes teret fognak közre – ez volt az úgyenevezett kerengőudvar a kúttal –, amelyet háromfelől folyosó szegélyez, az északi oldalához pedig a kolostor temploma csatlakozik. A feltűnően hosszú – jellegzetesen szerzetesi – templom külső falai helyenként tekintélyes magasságig megmaradtak, jól kivehető a négyszög három oldalával záródó gótikus szentély szerkezete az egykori boltszakaszokkal. A közösségi terek és a gazdasági helyiségek alapjai mindenütt megvannak, még pincerészletek is előbukkannak helyenként, ám a felmenő falak csak az épület keleti oldalán érik el a két-három méter magasságot. A kolostor és a templom együttese azonban mostani állapotában is lehetővé teszi az elmélyült szemlélőnek, hogy képzeletébe idézze a hat-hét évszázaddal ezelőtti lakóinak világát.A török korban a kolostor elnéptelenedett, az épület leromlott. A pálosok többé nem is tértek vissza, a XVIII. században világi remeték költöztek belé, később rablók tanyája lett. A gótikus klastromból Kővágószőlősre került egy kőfeszület, amely ma az ottani templom toronyaljában látható, ugyanott a nyugati toronyhomlokzaton egy kőből faragott kagylódísz árulkodik Szent Jakabnak a környéken elterjedt tiszteletéről.Ez a festői kolostorrom – régiségén és hányattatásain kívül – elgondolkodtat a középkori Magyarország szellemi nagyságáról is. A frank földről ide vetődött Bertalan püspök és a Jakab-kultusz révén már a XIII. század harmadik évtizedében hozzákapcsolódott az egész latin Európát átszövő compostellai zarándokút-hálózathoz, pár évtizeddel később pedig az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a pálosok egyik anyaegyháza lett. A pálos rend Nagy Lajos király alatt (1342–82), majd a következő évszázadban a kontinens egyik legkedveltebb és legelterjedtebb szerzete lett, összesen 207 rendházzal. A Jakab-hegyen a történet kezdetét láthatjuk...