A Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezésére 1994 óta hívják fel a figyelmet ily módon is a betegségre (szeptember az Alzheimer-kór világhónapja is). A központi idegrendszer betegségét elsőként 1907-ben Alois Alzheimer német ideggyógyász írta le. „A felejtés betegségének” kiváltó oka még ismeretlen, eddigi tudásunk szerint csak fékezhető. Magyarországon 200-250 ezerre tehető az Alzheimer-kórban szenvedők száma, a családtagokkal együtt több mint egymillió embert érint a probléma.
– Ha a mindennapi életvitelében egy idősebb ember azt tapasztalja, hogy feledékenyebb, mint korábban, a napi rutin nehezebben megy, a hozzátartozóknak többször el kell mondaniuk, hogy adott napon mi történt, aggódni kezdenek a szerettükért. Felmerül, hogy mindezek a demencia jelei lehetnek – mondta a Magyar Nemzetnek Hidasi Zoltán, a Semmelweis Egyetem Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika docense.
Ha a szellemi hanyatlás mértéke jelentős, komolyabban rontja az idős ember életvitelét, akkor demenciával állunk szemben. Ha enyhébb formában jelentkeznek a tünetek, akkor enyhe kognitív zavar állhat a háttérben. Ebből az enyhe kognitív zavarból az idő múlásával kialakulhat a demencia.
A demencia nem egy egységes kórkép, számos betegség okozhat jelentős mértékű szellemi hanyatlást. Ezek közül a leggyakoribb ok az Alzheimer-kór, a demens betegek 60-70 százalékát érinti.
Az Alzheimer-kór egy idegrendszeri elfajulásos betegség, neurodegeneratív kórkép, ami az idegsejtekben, illetve azok környezetében kóros fehérje felhalmozódással jár, emiatt az idegsejtek fokozatosan elhalnak, így az agyi kapcsolatok lassanként megszakadnak. Ez vezet a – főleg – szellemi leépüléshez.
A leggyakoribb tünet a feledékenység
A betegségnek nagyon sokféle tünete lehet, de az első és talán leggyakoribb a memóriaromlás. Főleg a rövid távú memóriát érinti, azon belül is a rövid távú megjegyzést – mondta a pszichiáter. Különösen feltűnő, hogy a beteg nehezen jegyzi meg a napi eseményeket, mi történt vele aznap, kivel mit beszélt meg, milyen információkat kapott, mit kell intézni a napokban. A korai tünetek közé tartozik még a figyelem zavara, a problémamegoldás nehézsége. Ez elsősorban olyan helyzeteket érint, amikor komplex, megosztott figyelemre van szükség. Jellegzetesen ilyen például az autóvezetés – tette hozzá Hidasi Zoltán.
A súlyosabb állapotok felé haladva a betegnek egyre nehezebb lesz térben vagy időben tájékozódni. Mind kevésbé látja át a családi viszonyokat, nem tudja azonosítani a távoli rokonokat, később a közelieket sem. Elhomályosodnak a távoli emlékek és az ismeretanyag.
A szellemi hanyatláshoz sajnos fizikai állapotromlás is társul – mondta a pszichiáter. A járás, a mozgáskoordináció zavara az első testi tünetek egyike, de később anyagcserezavar, étkezési nehézség vagy alvászavar is kialakulhat.
