A KSH családi átvilágítása

A gyermekes családok anyagi helyzete a gyermek nélküli háztartásokéhoz képest ma is 8-10 százalékponttal alacsonyabb, mint tíz évvel ezelőtt. A gyermekesek 1997-ben voltak a legrosszabb helyzetben az elmúlt három évtizedet tekintve, azóta – bizonyos családtípusok kivételével – folyamatos a javulás – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felméréséből.A KSH a gyermekes családok anyagi helyzetét hasonlította össze a gyermek nélküli háztartásokéval, az egy főre jutó nettó jövedelem alapján. Megállapították: a gyermeket nevelők helyzete az elmúlt három évtized alatt 1997-ben volt a legrosszabb, azóta javulás figyelhető meg, bár bizonyos háztartástípusoknál ez nem folyamatos. A javulás ellenére a gyermekesek jövedelme a gyermek nélküliekhez képest még mindig 8-10 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évtizeddel ezelőtt volt. Azaz a gyermekvállalás jelenleg nagyobb jövedelem kiesést okoz a családban, mint tíz évvel ezelőtt.Ha a gyermek nélküli háztartás jövedelmét 100 százaléknak veszszük, akkor az egygyermekesek jövedelme ennek tavaly 73 százalékát tette ki. Ez az adat 1999-ben 72, 1997-ben 72, 1991-ben viszont még 83 százalék volt. A kétgyermekes családok jövedelme tavaly 64 százalékot tett ki, ez az adat 1999-ben is ugyanennyi volt, 1997-ben 62, 1991-ben pedig 73 százalék volt. A három- vagy többgyermekesek jövedelme 2000-ben 50 százalékát tette ki a gyermekteleneknek, 1999-ben 48, 1997-ben 46, 1991-ben pedig 58 százalékát.A gyermekes családok között komoly eltérés figyelhető meg, ha gazdasági aktivitásukat vizsgáljuk. A KSH előzetes adatai szerint tavaly például egy gyermek nélküli családban (ahol legalább egy kereső van) 42 724 forint volt az egy főre jutó nettó havi átlagjövedelem (ez tekinthető 100 százaléknak). Az egygyermekes családokban 32 390 (76 százalék), a kétgyermekeseknél 28 472 (67 százalék), a három- és többgyermekeseknél 23 656 (55 százalék). Ennél rosszabb helyzetben vannak az úgynevezett nyugdíjas háztartások, ahol nincs aktív kereső, de van valamilyen – nemcsak öregségi, hanem például rokkant, vagy korkedvezményes nyugdíjban részesülő – ellátott. A legrosszabb jövedelmi pozícióban az egyéb inaktív családok vannak, ahol nincs se aktív kereső, se nyugdíjas.Ide tartoznak például a munkanélküli-, vagy a csak gyermekgondozási ellátásban részesülő szülők. Hátrányuk már egy gyermeknél is szembetűnő, ott az egy főre jutó jövedelem alig több, mint 17 ezer forint (40 százaléka az aktív gyermektelen háztartásokénak), a kétgyermekeseknél ez 14 650 (34 százalék), a három- és többgyermekeseknél pedig 13 144 forint (31 százalék).Ez a réteg a gyermekes háztartások 5,4 milliós teljes népességéből 600 ezer főt jelent, s a mintegy 2,3 millió gyermek közül 300 ezer él ilyen családban. A jövedelem- helyzetnél tapasztalt lemaradásuk az élelmiszer-fogyasztásban is megjelenik. A legértékesebb élelmiszerek fogyasztásában – tejtermékeknél, gyümölcsöknél – a gyermek nélküli aktív háztartásokban mért egy főre jutó menynyiségnek mindössze fele-harmada jellemző.