A legégetőbb probléma az iskolázatlanság

A magyarok és cigányok által elkövetett bűncselekményeket és ezek szociális hátterét vizsgálja összehasonlításában dr. Póczik Szilveszter kriminológus, az Országos Kriminológiai Intézet kutatója. Börtönvizsgálatai szerint a szabadságvesztésre ítélt férfiak több mint fele roma származású. Elsősorban a megélhetési bűnözés körébe sorolható vagyon elleni bűncselekményeket követnek el, de jelentős körükben az erőszakos cselekmények száma is, ezek azonban ritkán irányulnak az élet kioltására.Póczik álláspontja szerint a cigányok normasértései e kisebbség súlyosan és halmozottan hátrányos, kirekesztett társadalmi helyzetére, megrázkódtatásokkal teli történelmére, ma pedig modernizációjának és integrációs törekvéseinek nehézségeire vezethetők vissza. A bűnözés nem etnikai, nem cigány jellegzetesség. Bűnöző szubkultúrák a többségi és kisebbségi társadalomban egyaránt léteznek, ezekben a normasértő magatartásminták nemzedékről nemzedékre szállhatnak. A romák bűnözésének és társadalmi helyzetének megértéséhez leginkább az USA egyes kisebbségeinek sorsa kínálkozik összehasonlításként. Ezek kiszakadtak korábbi közösségeikből és még nem találták meg új, biztonságos helyüket a társadalomban, ebből erednek konfliktusaik. A társadalom perifériájára szorult rétegek mindig nagyobb arányban bukkannak fel a bűnügyi statisztikákban. A modernizációba bekapcsolódó problémás csoportok általában néhány nemzedékkel később teljesen beilleszkednek. Nehézség akkor lép fel, ha a csoport utánpótlása meghaladja a beilleszkedés sebességét, ilyenkor a hátrányos helyzet bővítetten termelődik újra, és feszültséget okoz kisebbség és többség között, és a társadalom intézményrendszerében. A kisebbségek sorsáért, felzárkózásáért a többség viseli a felelősség oroszlánrészét. Magyarországon a kormány és az értelmiség jobbik része az integráció csatornáinak szélesítésén, az esélyegyenlőtlenségek csökkentésén dolgozik, hogy a romák gyakorolni is tudják a deklaráció szintjén létező jogaikat. Ezt szolgálja a pozitív diszkrimináció rendszere, de ezzel szemben komoly ellenállás is mutatkozik.Az utóbbi másfél évtized változásai kiszorították a cigányok többségét a legális munkaerőpiacról, beszűkültek a munkanélküli-ellátás keretei, a cigány szakmák feleslegessé váltak. Sokaknak nincs más jövedelemforrása, mint a feketemunka, a szociális támogatás és a vagyon elleni bűnözés. Ezek együttesen fedezik sok család megélhetését, túlélését. Akiknek kivételesen sikerül a társadalom megbecsült, tehetős tagjai közé emelkedni, kíséri a gyanú, hogy vagyonukat ferde úton szerezték. Ezért igyekeznek megszabadulni cigány identitásuktól, hiszen a nem cigányok ellenszenvvel viszonyulnak hozzájuk, megkérdőjelezik kulturális értékeiket. Ördögi körként a romákat a nyomor és kirekesztettség nyomasztja, a többségi társadalmat a romák reakciója – alulkulturáltság, magatartás-problémák, normaszegés –, amire a többségi társadalom még határozottabb elutasítással válaszol. A konfliktus eszkalálódhat.A legégetőbb probléma az iskolázatlanság – állítja a kriminológus. A cigányoknak, bár tudnak magyarul, az iskolában és a hivatalokban mégis komoly kommunikációs nehézségekkel kell szembenézniük. A cigány családokban gyakran hiányzik az a kulturális háttér, amelyet az iskola és az intézményrendszer megkövetel. Ez súlyosan csökkenti a gyermekek társadalmi esélyeit már az óvodától kezdve. Mivel a gyermekek gyakran nem hozzák otthonról a kellő fegyelmezettséget, higiéniát, az iskolai drillre pedig magatartásproblémákkal válaszolnak, nem egyszer kisegítő osztályba száműzik, elkülönítik őket. A nem uniformizált gyermeket a szűrőként működő iskola kiszelektálja. Ehelyett felzárkóztatásra, szakszerűen kidolgozott iskolaprogramokra van szükség. Ezek tartalma és módszertana körül élénk viták folynak.A cigány gyermekek hamar szembesülnek anyagi hátrányaikkal, ez sokukat korán törvénytelen utakra csábítja. Ez éppígy megesik nem romákkal is. Ilyenkor a szülő és az iskola minden követ megmozgat, hogy a gyermeket kiragadja a bűnüldözés, igazságszolgáltatás, büntetés-végrehajtás őrlőkövei közül, cselekményét csínytevésnek tüntesse fel. A roma gyermekek mögött ezzel szemben nem áll sem szülői kapcsolatrendszer, sem intézményi szolidaritás. A felnőtt roma gyanúsítottak is hátrányban vannak, gyakran éri őket bántalmazás, megaláztatás a rendőri eljárásban, kirendelt védőik elhanyagolják őket. Ezzel szemben Póczik vizsgálatai a bírák ítélkezésében és a börtönökben nem tártak fel diszkriminációt.A cigányok a jobb élet reményében nagyobb települések vagy egyenesen a főváros felé igyekeznek. Ez újabb csapdákat rejteget, helyzetüket csak féllegális, illegális eszközökkel tudják stabilizálni, illegális lakásfoglalóvá, gyökértelenné válnak, családjaik széthullanak, gyermekeik állami gondozásba kerülnek. Problémát okoz, hogy olykor szakadék keletkezik a társadalom erkölcsi megítélése és a jogi szabályozások között, mint pl. a feketemunka-vállalás, vagy a többség és a kisebbség felnőtté válással kapcsolatos szociokulturális eltérésének esetében. Néhány éve egy 11 éves roma lány gyermeket szült egy akkor 17 éves apától. A roma közösség számára együttélésük elfogadható, jogi szempontból mégis törvénybeütköző volt.Póczik Szilveszter véleménye szerint a romák és a többségi társadalom közötti szakadék nem áthidalhatatlan, a romák a többségtől való etnikai, kulturális és szociális eltéréseik miatt mégis nagyobb valószínűséggel sértenek meg – akár akaratlanul is – szabályokat, és összességében súlyosabb büntetéssel számolhatnak, mint a nem cigányok. A romák bűnelkövetése rendszeres téma a sajtóban, de a cigányok áldozattá válásáról, az erőszakos etnocentrikus megnyilvánulások sértettjeiről alig hallunk beszámolót, ezekről eddig kutatások nem készültek – állapította meg a kriminológus.