Így szervezik be a gyerekeket Svédországban
A bűnszervezetek számára a gyerekek nemcsak a kockázatos feladatok – például drogfutárkodás, fegyverkezelés vagy erőszakos támadások – végrehajtása miatt értékesek, hanem azért is, mert ha baj van, megvédik az idősebb bandatagokat a börtöntől. A gyerekek bevonása nem véletlenszerű, módszeresen toborozzák őket. Idősebb fiatalokat vagy kortársaikat használják fel a gyerekek behálózására, gyakran közösségi médián vagy az iskolában. Egy dolgot használnak ki ördögien:
az olyan gyerekek, akik elveszettnek érzik magukat, tartozni akarnak valahova.
A leginkább veszélyeztetett gyerekek gyakran veszélyes családi környezetből jönnek, korábban kapcsolatban álltak a szociális szolgálattal, elhanyagolták őket, traumát esetleg kirekesztettséget éltek át. A bandák ezeket a sebezhetőségeket kihasználva pénzt, védelmet vagy „karriert” kínálnak, kitöltve az érzelmi biztonság és a hovatartozás hiányát. A kiskorúak „használata” stratégiai előnyökkel jár a bűnbandáknak:
kisebb eséllyel keltik fel a rendőrség figyelmét, és a svéd jogrendszer alapján enyhébb következményekkel kell számolniuk, ha lebuknak.
Svédországban a 15 év alattiakat nem lehet bűncselekményért elítélni, 15–17 éveseknél pedig csak kivételes esetekben szabnak ki szabadságvesztést.
Új törvények és stratégiák a gyerekek toborzásának megfékezésére
Miközben a svéd kormány tagadja, hogy a kiskorú bűnözés jelensége, valamint a tinédzserek veszélyeztetettsége létező probléma az országban, új törvényekkel próbálja konszolidálni a lényegében kezelhetetlenné vált helyzetet. 2022 előtt a 18–20 éves elkövetők automatikusan enyhébb büntetést kaptak a felnőtteknél — gyakran a szokásos börtönidő felét — az úgynevezett „ifjúsági kedvezmény” alapján. 2022 januárjától Svédország megszüntette ezt az automatikus enyhítést azokra a súlyos bűncselekményekre, amelyekért legalább egyéves börtönbüntetés járt.