A mezőőr

A Kereszténydemokrata Néppárt egyik alapítója és alelnöke, nyolc évig országgyűlési képviselő volt. Neve az igazságtételi törvényjavaslat kidolgozásával, valamint a termőföld tulajdonvédelmének törvénybe iktatásával vált ismertté. A második ciklus végén pártja szétesett, a Giczy-féle vezetés megszüntette a tagságát, majd a KDNP választási veresége után köztisztviselői munkát vállalt. Jelenleg a Fővárosi Földhivatal vezetője.– Miért kezdett el politizálni?– A rendszerváltozás hajnalán, a Magyar Demokrata Fórum megalakulásakor bekapcsolódtam a tevékenységébe, de amikor az első szabad választások ideje elérkezett, már a Kereszténydemokrata Néppárt színeiben indultam. Mindig érdekeltek a társadalompolitikai, történelmi kérdések. A diktatúra szorításának oldódásakor, 1988-ban szerettem volna tenni valamit a rendszerváltozásért. 1990 és 1998 között, az első két parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő voltam, 1995-től három évig a KDNP alelnöke és négy évig a párt parlamenti frakcióvezető-helyettese.– A neve akkor vált ismertté, amikor a kilencvenes évek elején az igazságtételi törvény megalkotásával kezdett foglalkozni. Miért tartotta ezt fontosnak?– A társadalmi igazságosság, az erkölcsi értékrend helyreállítása érdekében tartottam nagyon fontosnak az igazságtételt. Vagyis azt, hogy azok a személyek, akik az 1956-os forradalom leverését követően gyilkos sortüzeket adtak le a békés tüntetőkre, nyerjék el méltó büntetésüket.– Kapcsolódott az ön elképzelése a Zétényi-féle törvényjavaslathoz?– A javaslatom szintén az igazságtételhez kapcsolódott, de más szemszögből közelítette meg a kérdést. Mégpedig abból, hogy 1956-ban háború volt Magyarországon, és az akkor elkövetett háborús bűncselekmények a nemzetközi jog értelmében nem évülhetnek el. Végül is az Antall-kormány által benyújtott javaslat, amely a harmadik igazságtételi törvényjavaslat volt, lényegében ezen a koncepción alapult. Az Alkotmánybíróság elfogadta, a háborús bűnösök felelősségre vonása azóta e törvény alapján történik, mint ahogy a mosonmagyaróvári sortűzpert is ennek értelmében tárgyalták.– A rendszerváltás előtt évekig a Mezőgazdasági Minisztériumban dolgozott mint jogtanácsos. Nem ismeretlen tehát ön előtt a termőföld értéke. Ezzel kapcsolatban is volt egy fontos törvényjavaslata.– Igen, 1993-ban én nyújtottam be az Országgyűlésnek azt a törvényjavaslatot, amely megtiltotta a külföldi magán- és jogi személyeknek, hogy Magyarországon termőföldet vásárolhassanak. A kormány egy az egyben beépítette a földtörvényjavaslatába, így a külföldiek termőföldtulajdon-szerzési tilalma tulajdonképpen az én törvényjavaslatomon alapul.– Ennek ellenére több ezer zsebszerződés született, és több tízezer hektárnyi mezőgazdasági termőföld került külföldiek tulajdonába.– Sajnos így van, mindenesetre a földtörvénnyel elértünk annyit, hogy 1994 után külföldi nem szerezhetett legálisan tulajdonjogot Magyarországon. Ettől az időtől kezdve születtek a zsebszerződések különböző trükkökkel. A zsebszerződésnek az a lényege, hogy a „zsebben van”, vagyis semmis szerződés. Nem nyújtották be a földhivatalhoz, hogy átvezessék a tulajdonjogot, ezért remélhetőleg nem is válik legálissá. Egyetértek azzal a kormányzati erőfeszítéssel, amely fel akarja számolni az illegális alkukat. Ezek hihetetlen károkat okoznak az országnak, hiszen a magyarországi termőföld ára tízszer-hússzor olcsóbb a nyugat-európai megművelhető földek áránál. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után sem szabad megengedni, hogy a külföldiek korlátlanul felvásárolhassák a magyar termőföldet. Megjegyzem, ez Nyugat-Európában is így van. Az Európai Unió az egyenlő elbánás elvét kívánja érvényesíteni az uniós államok polgáraival szemben. Ehhez igazodik például a dán szabályozás is, ahol a külföldinek és a dán állampolgárnak egyaránt a termőföld megvásárlása előtt nyolc évvel már állandó jelleggel ott kell laknia a remélt földtulajdonától legalább három mérföldes körzetben. Nyilvánvaló, hogy ennek a feltételnek elsősorban a dán állampolgárok tudnak eleget tenni. Az európai uniós tagság tehát nem jelenti azt, hogy az adott ország nem védi nemzeti érdekeit.– Az 1998-as választások után politikai pályafutása hirtelen véget ért, ha jól tudom, a KDNP-ből is kizárták.– A Kereszténydemokrata Néppárt 1998-as súlyos választási veresége nem a kereszténydemokráciának mint politikai irányzatnak a kudarca volt, hanem egy alkalmatlan elnök rossz politikájának a következménye.– Giczy Györgyre gondol?– Igen. Maga a kereszténydemokrácia mint politikai irányzat Európa-szerte sikeres, s a magyar történelemben és társadalomban szintén mélyek a gyökerei. Ezt mutatja az is, hogy valamennyi kormánykoalíciós párt keresztény szellemiségűnek mondja magát. Már a legutóbbi választások előtt többen bíráltuk Giczy György politizálását. A választások előtt, majd a választási kudarc után nagyon sok olyan kereszténydemokratát eltávolított a pártból, aki nem értett egyet a politikájával. A KDNP harmincezres tagságának nagy részét kizárta a pártból úgynevezett tagrevízióval. Nekem, mint a párt volt alelnökének a tagrevízió után nem küldött új tagkönyvet, holott írásban kijelentettem, hogy a KDNP tagja kívánok maradni. Ez alattomos eljárás volt.– Ezek után ismét hivatalnok lett?– El kellett helyezkednem. Képviselőségem előtt a MÉM-ben volt a munkahelyem, így viszszakerültem ugyanabba a közigazgatási ágazatba, ahol már dolgoztam. Jelenleg a Fővárosi Földhivatal vezetője vagyok.– Ez politikai jellegű állás?– Köztisztviselő vagyok, ez teljes egészében szakmai jellegű állás.– Beszéltünk a zsebszerződésekről, a termőföld tulajdonlásának védelméről, ami valamilyen módon kapcsolódik a földhivatalok munkájához. A másik fontos terület az ingatlan-nyilvántartás, amellyel éveken keresztül órási bajok voltak. Két és fél éve hivatalvezető. Most mi a helyzet?– Amikor 1999 elején idekerültem, a fővárosban 673 373 hátralékos földhivatali ügyirat volt, amely az előző évtizedben halmozódott fel. Elsősorban nem a földhivatal hibájából, hanem amiatt, mert a rendszerváltást követően megkezdődött a lakásprivatizáció, az önkormányzatok eladták a lakóknak a lakásokat. A cégprivatizáció, a kárpótlás is hatalmas munkát zúdított a földhivatalokra, az ügyiratok feldolgozásához hiányzott a szakember, és kevés volt a technika. Idekerülésem után a vidéki földhivatalok segítségével felszámoltuk ennek a hatalmas ügyirathátraléknak a kilencven százalékát, ami szinte egyedülálló a magyar közigazgatás történetében. Persze ehhez megfelelő létszámfejlesztés és számítógép-ellátás is kellett. A pontos ingatlan-nyilvántartás rendkívül fontos a jog-, a tulajdon- és vagyonbiztonság szempontjából. Nem szólva arról, hogy a rendezett és naprakész ingatlan-nyilvántartás európai uniós csatlakozási követelmény is.– Nem száraz, unalmas munka ez?– Ellenkezőleg, nagyon változatos, felelősségteljes munka, és sok esetben szükség van a jogi szakértelmemre. Budapesten csaknem egymillió ingatlant tartunk nyilván, ebből 720 ezer a lakásingatlan, a többi telek. Ahogyan közeledünk az EU-csatlakozás időpontjához, úgy nő az ingatlanok értéke, az árak folyamatosan emelkednek, és így az adásvételnek is nagyobb a kockázata. Ezeknek az ügyeknek az intézése nagy szakmai hozzáértést igényel, óriási felelősséggel jár.– Közelednek a választások. Az ön részéről vége a politizálásnak?– Köztisztviselő vagyok, csak annyit mondhatok, a politika a jövő zenéje.