A nagyrábéi szövetkezet dicstelen vége

Nagyrábén eddig szinte az egész falunak a helyi Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet adott munkát. A háromezer lelkes sárréti településen ugyanis az önkormányzati munkahelyeken kívül alig van más megélhetési lehetőség. Most ez is veszélybe került. A négyszáznyolcvanmilliós értékű vagyonnal gazdálkodó szövetkezet ellen egy mindössze kétszázötvenezer forintos törzstartozás miatt felszámolási eljárás indult áprilisban. A falubeliek a szövetkezet romlásáért az elnököt okolják. Úgy vélik: Albucz Sándor a falu határában található földeket a térség egyik új „földesurának” akarja átjátszani. Az elnök tagadja a vádakat, szerinte a szövetkezet menthetetlenül eladósodott.A nagyrábéi szövetkezet gazdasági helyzete nagyjából olyan, mint a többi hasonló adottságú alföldi gazdaságé. Az év elején sem volt jó pénzügyi helyzetben, a hitelterheket azonban Parti József, a vállalat akkortájt önként lemondó főkönyvelője még kezelhetőnek tartotta. Mindezt nemcsak a megfelelően elvégzett őszi és tavaszi mezőgazdasági munkálatokra és a jó termés reményére, de a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM) arra a március 8-i keltezéssel kiadott igazolására is alapozta, amelyben a tárca jelezte, hogy a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-n keresztül 64,2 millió forint értékben kibontakozási hitelkonstrukciót bocsát a rendelkezésükre. A szövetkezet elnöke azonban márciusban hirtelen olyan üzleti akciókba kezdett, amelyek révén az általa vezetett vállalkozás kikerült a támogatási lehetőség feltételeit rögzítő körből, áprilisban pedig egy korábbi tartozásból megmaradt, 250 ezer forintos törzshitel miatt megindult ellene a felszámolási eljárás.Mint azt megtudtuk, Albucz Sándor elnököt februárban megkereste Juhász István, a tőkeerős cég hírében álló Hajdúszováti Vagyonkezelő és Befektető (HVB) Rt. elnök-vezérigazgatója, aki jelezte: érdekeltségi körébe szeretné vonni a falu környékén található földeket. A HVB Rt. ugyanis Hajdúszováton már nem talált új takarmányterületet, növekvő igényeit ezért a nagyrábéi táblákkal kívánta kielégíteni. A két vezető a megbeszélés után március 5-én már egy közösen aláírt levélben fordult a szövetkezet tagjaihoz és a szövetkezetnek földet bérbe adó gazdákhoz, amelyben arra biztatták őket, hogy pártoljanak át a HVB-hez. A levélben az olvasható, a HVB „a jövőben pénzügyi és szakmai befektetőként vesz részt Nagyrábé mezőgazdaságában. (…) Az együttműködési megállapodás keretében többek között a két fél arról állapodott meg, hogy a szövetkezet által jelenleg bérelt földterületek egy részén kezdeményezi a földterületek bérletének átadását a HVB Rt. többségi tulajdonában lévő gazdasági társaság részére. Ennek során, ha az érintett terület földtulajdonosa a HVB Rt. bérleti szerződési ajánlatát elfogadja, a Petőfi Szövetkezet az érvényes bérleti jogáról lemond”.A szövetkezet vet,a befektető aratA szövetkezet egy héttel később mindössze 19,4 millió forintért bérbe adta az ugyancsak Juhász István érdekeltségi köréhez tartozó HVB Agro-Rábé Kft.-nek azt a 367 hektárnyi földterületét, ahol kitűnő állapotban lévő, lábon álló őszi gabona található. Parti József szerint jóval érték alatt adták el a táblát. Mint fogalmazott, a zöldtermést vétek volt lábon értékesíteni, hiszen ez is biztosította volna a szövetkezet nyereségét. Az egykori főkönyvelő azonban bővebb információt nem kívánt adni.Lapunk megszerezte azt a szerződést, amelynek értelmében a HVB Agro-Rábé „az adásvétel tárgyát képező termény felett a rendelkezési jogosultságot a vételár kifizetésének napján szerzi meg, mely időponttal száll át a kárveszély viselési kötelezettsége a vevőre”. A határidő április 12-én járt le, a pénz pedig befolyt a kasszába. A HVB Agro-Rábé Kft. március 31-én földhasználati csereszerződést kötött a szövetkezettel, ennek révén április 1-jétől egészen a betakarításig 583 hektárnyi táblát cseréltek ki egymás között. A falusiak egyöntetű véleménye szerint a szerződéssel a nagyrábéi határ legjobb táblái kerültek a HVB-hez. Juhász István egyébként április 10-én, vagyis a felszámolási eljárás kezdeményezése után egy nappal a szövetkezet tehenészeti telepére és szárítóüzemére is elővásárlási szerződést kötött Albucz Sándorral.Ezek a szerződések két okból érdekesek: a szövetkezet olyan helyzetbe került, hogy már nem tudta teljesíteni az FVM által biztosított 64,2 millió forintos kibontakozási hitel feltételeit, tehát elesett ettől a támogatástól. A dokumentumok azt is bizonyítják, hogy március végén és április elején még milliós összegek folytak a kasszába. Mindezt a birtokunkban lévő bankszámlák is igazolják.Májusi értesítőA debreceni székhelyű Chemicalseed Kft. március 30-án felszólító levelet küldött Albucz Sándornak, hogy a szövetkezet fizesse meg a tartozását. Az elnök az 5,9 millió forintban megjelölt összeget 250 ezer forint híján rögvest ki is fizette. Mivel ezt a viszonylag csekély fennmaradó összeget mégsem rendezték, a Chemicalseed Kft. április 9-én felszámolási eljárást kezdeményezett a szövetkezet ellen. A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság a törvényes előírás értelmében minderről tájékoztatta Albucz Sándort, aki a birtokunkban lévő, április 27-i keltezésű válaszában kijelentette: „a szövetkezet a hitelező kérelmében foglaltakat és a fizetésképtelenségét elismeri, a tartozás kiegyenlítésére haladékot nem kér”. Lapunk azonban megtudta, hogy a szövetkezet előző esti banki záró egyenlegén 8,5 millió forintot tartottak nyilván. Az elnök május 2-án még az eljárás megkezdésének leállítását lehetővé tevő fellebbezési jogáról is lemondott.A felszámolási eljárás híréről a tagság csak május közepén értesült, akkor azonban már nem lehetett megállítani a folyamatot. A bíróság ugyanis kijelölte a felszámolóbiztost, aki megkezdte tevékenységét. Úgy tudjuk: Juhász István ekkor jelezte, hogy a szövetkezet vagyonának későbbi árverésén részt kíván venni.A tagság jól tudta: minimálbér közeli fizetésükből nem tudnak annyi pénzt összeadni, hogy az árverés során Juhász István komoly ellenfelei legyenek. Ezért Arnóth Sándortól, a választókörzet fideszes parlamenti képviselőjétől kértek segítséget. A politikus lapunk kérdésére elmondta: szerinte a felszámolási eljárás mögött valójában a szövetkezeti vagyon megszerzésének szándéka áll. Az emberek elpanaszolták neki, hogy a felszámolóbiztos és a szövetkezet egyes vezetői megfenyegették őket: ha a történteket a nyilvánosság elé tárják, akkor az új „földesurak” nem vásárolják fel terményeiket, és termelési szerződést sem kötnek velük. Hozzátette: a tagságnak ügyvédet biztosított, az ügyről pedig már az FVM-ben is tárgyalt.A gazdák jogi képviseletét Elter Tamás vállalta el. Lapunk kérdésére elmondta: az áttanulmányozott iratokból kiderül, hogy a felszámolási eljárás megindításakor a szövetkezet nem volt fizetésképtelen, a folyamatot elindító adósságát akár a házi pénztárból is ki tudta volna fizetni. Hozzátette: semmilyen elfogadható magyarázatot nem talált arra, hogy Albucz Sándor miért nem akadályozta meg a könnyedén elhárítható felszámolási eljárást. Véleménye szerint az elnök vagyonkezelői kötelezettségének megsértésével a gondjaira bízott vállalkozásnak komoly gazdasági kárt okozott, s egy egész falut sodort egzisztenciális válságba. Hangsúlyozta: a Juhász Istvánnal kötött szerződések között több, jogilag megkérdőjelezhető kitétellel is találkozott.A Magyar Nemzet kérdésére Albucz Sándor tagadta, hogy bármilyen kárt okozott volna a szövetkezetnek, amelyet nehéz pénzügyi helyzete miatt mindenképpen menthetetlennek nevezett. Álláspontja szerint nemcsak a felszámolás réme, de a banki kényszerértékesítés és az APEH-foglalás is fenyegette a gondjaira bízott vállalatot. Mint fogalmazott, azért választotta a felszámolást, mert abban reménykedett, hogy így a helyi és a jelentkező külső tőke bevonásával a lehető legtöbb munkahelyet tudja megmenteni.Szélmalomharc?Albucz Sándor kijelentette: nem játszott össze a Juhász István által vezetett céggel, együttműködési megállapodásukat a szövetkezet igazgatósága is jóváhagyta. Tiszta a lelkiismerete, hiszen a szövetkezet és az ott dolgozók érdekeit mindig szem előtt tartja. Ez sajnos egy idő után szélmalomharccá vált.Indokolatlannak nevezte azt a kérdésünket, amely a gazdák félelmének okait kutatta. Albucz Sándor szerint egyetlen vállalkozó sem az alapján köti meg a szerződéseit, hogy a munkavállaló korábban milyen kijelentést tett róla, hanem csak arra figyel, hogy szükség van-e az adott munkaerőre. Hasonló véleményen volt Wollay Ferenc felszámolóbiztos is. Szerinte a szövetkezet korábban nagy összegű adó- és banki tartozást halmozott fel, így előbb-utóbb mindenképpen bekövetkezett volna az összeomlás. Mint fogalmazott, Nagyrábé példája jól jellemzi a mezőgazdasági szövetkezetek jelenlegi helyzetét. Elmondta: nem érti az emberek aggályait, hiszen a szövetkezet vagyonát nyílt árverésen kívánja értékesíteni, és arra törekszik, hogy a lehető legtöbb munkahelyet megmentse. Wollay Ferenc lapunk kérdésére kijelentette: a felszámolási eljárás során senkit nem fenyegetett meg. Molnár Sándortól, a helyi gépállomás egyik munkatársától megtudtuk: az utóbbi napok során a szövetkezeti irodán 80 kollégájának felmondólevelet nyújtottak át. Az emberek most megpróbálnak öszszefogni, menteni a menthetőt.– Tudja, a közös baj összehozott bennünket. Szegények vagyunk, de nem hagyjuk magunkat kisemmizni. Abban reménykedünk, hogy a felszámolási eljárás során valamit csak meg tudunk menteni a szövetkezet egykori vagyonából, és a közös munkát újra tudjuk kezdeni – mondta Molnár Sándor.A falubeliek félnek a jövőtől. Attól tartanak, ha a szövetkezet ügyeiről beszélnek, akkor a felszámolási eljárás után komoly bajuk lehet. Az emberek nevük elhallgatását kérve annyit elmondtak: több alkalommal is megfenyegették őket, hogy ha kinyitják a szájukat, akkor Nagyrábén semmiképp nem tudják majd eladni a terményeiket vagy nem találnak olyan kombájnt, amely betakarítja a termésüket.