A nyitást követően is növekedéssel számol a Matáv

A nyugat-európai országokéhoz hasonlóan hamarosan a törvény által szabályozott magyar távközlési piac is megnyílik. A hatalmas terület komoly lehetőségeket biztosít azoknak a cégeknek, akik újként jelennek meg és azoknak is, akik régóta szolgáltatnak hazánkban, még akkor is, ha eddig szinte háborítatlanul tevékenykedtek. A Matáv nyolc éve van jelen a piacon, a vezetékes telefóniában egyelőre egyeduralkodó. A közelmúltban elfogadott hírközlési törvényről, a várható piaci változásokról és a Matáv verseny előtti készültségéről kérdeztük a cég elnök-vezérigazgatóját, Straub Eleket.A törvény életbe lépésével megszűnik a Matáv kizárólagossága a vezetékes üzletágban. Ön szerint mennyiben segíti elő a távközlési szektor fejlődését, illetve átalakulását a parlament által elfogadott törvény? Mennyiben befolyásolja a Matáv helyzetét?– A távközlés számos területén, mint a mobil üzletágban, adatátvitelben jelenleg is szoros a verseny, a Matáv számára egyedül a vezetékes telefon hoz tényleges változást. A Matávnak az elkövetkező hónapokban rengeteg olyan feladata lesz, amit a törvényből adódóan el kell végeznie: december 23-án vége szakad a Matáv legtöbb területén a monopóliumnak, ekkortól léphetnek be elvileg a versenytársak. A cég a hagyományos telefonpiacon erre évek óta készül. A parlament által elfogadott paragrafusokat kiértékelve megkezdtük azok végrehajtását, ahogy azt a szabályok és a határidők előírják. Véleményünk szerint a parlament olyan törvényt fogadott el, ami összességében elősegíti a magyar távközlés, ezen belül a telefonpiac fejlődését, megfelel azoknak az elképzeléseknek, amelyeket mi is képviselünk, és nem utolsósorban egy EU-konform törvénnyel rendelkezik az ország.– A jogszabályalkotás során, illetve a végszavazást követően is elhangzottak bírálatok a Matáv részéről. Mely ponton tartják aggályosnak a törvényt?– Valóban, néhány rendelkezést indokolatlannak tartunk, amelyek véleményünk szerint nem erősítik azt az általános célt, hogy a távközlési szektor fejlődjön. Meggyőződésem, hogy a Matáv további távoltartása a kábeltelevíziós piacról teljesen fölösleges – a törvény szerint azokon a területeken, ahol a cég jelen van, egyidejűleg nem nyújthat kábeltelevíziós szolgáltatást –, mindez az elmúlt két évben sem hozott semmiféle előnyt az ügyfelek számára. Bizonyíthatóan lelassult a kábeltelevíziós piac az érintett körzetekben, a kisebb településeken ma már nincs olyan cég, amelyik hajlandó fejleszteni: a Matáv azért, mert nem teheti, a UPC elért egy felső korlátot, más szolgáltató pedig nem rendelkezik megfelelő tőkével. Ez a szabály ellentétes a törvény általános szemléletével, az ügyfelek érdekeivel. A törvény időzítését is problematikusnak véljük, fél év nem elég ahhoz, hogy szervezett ütemben, nyugodt körülmények között minden egyes pontját végre tudják hajtani a szolgáltatók. Jobb lett volna, ha egy évvel hamarabb elkészül. Kicsúsztunk az időből, ami egyik félnek sem könnyíti meg a helyzetét. Itt nemcsak magunkra, hanem a jogszabályt alkotókra is gondolok, ezenfelül az újólag piacra lépőknek sem lesz bizonyos dolgokra idejük. A törvény túl nagy teret ad a végrehajtási utasításoknak. Jelenleg 40-50 végrehajtási utasítást tételez fel különböző témákban, ezzel egyfajta bizonytalansági tényező épül a rendszerbe. Nem lehet továbbá tudni, hogy mely végrehajtási utasítás milyen ütemben készül el.– A liberalizáció elsődleges célja, hogy csökkenjen a monopóliumok szerepe, legyen a kisebb cégeknek lehetőségük arra, hogy a piacon legyenek. Ez a Matávot valamely területen versenyre készteti, és a fogyasztóknak ez több szempontból is előnyös, azzal együtt, hogy a jövőben nem biztosan a Matáv szolgáltatásait veszik igénybe.– A monopóliumok megszüntetése, amit már tíz éve is megfogalmaztak az ebben illetékes szakemberek, nagyon fontos és elkerülhetetlen. Ez a piac természetes fejlődési iránya, nekünk ebben kell sikeresen szerepelnünk. A törvénynek úgy kell a nyitást elősegíteni, hogy komoly, megbízható szereplők lépjenek a piacra, akik megfelelő háttérrel rendelkeznek. Semmi szükség nincs arra, hogy a könnyen és gyorsan megszerzett profitot szerencsevadász cégek lefölözzék, és elvonuljanak. E tekintetben a törvény megfelelő garanciákat nyújt. Egy illúziót mindenképpen el kell oszlatni: a távközlés nem terepe a néhány fős kezdeményezésekből elindult kisvállalkozásoknak. Versenytársaink zöme valóban kicsinek tűnik, de a hátuk mögött világcégek állnak, óriási tőkeerővel, hiszen erre van ahhoz szükség, hogy valaki a távközlés területére lépjen és ott is maradjon. A Matáv kihívói nem a vállalkozó szellemű néhány főből álló cégek, hanem óriási tőkeerővel rendelkező, bátor befektetők, akik abban reménykednek, hogy néhány éven belül megfelelő méretet érnek el. Egy bizonyos pénzügyi háttér nélkül kizárt a siker. Ha tehát versenyről beszélünk, még az új törvény mellett is tőkeerős vállalatokra kell gondolni. Hozzáteszem, akik ma Magyarországon szóba jöhetnek, ilyenek.– A megfelelő tőke a Matáv egyik erőssége, ráadásul néhány éve uralják a piacnak egy bizonyos részét, ezalatt komoly profitra is szert tettek. Annak ellenére, hogy a távközlési szektorban nehéz kiszámítani egy befektetés sikerét, a Matáv a tőkeerő és a meghatározó piaci jelenlét miatt, úgy gondolom, 2002 januárjától sem lesz vesztes helyzetben.– A Matáv bizonyos előnyei vitathatatlanok, ám ehhez sokat kellett letennünk az asztalra, és hogy ez így is maradjon, nem elegendők a már megszerzett előnyök. Óriási ügyfélbázisunk van, ami a legnehezebben elvehető kincse a Matávnak, sok millió magánszemély és sok százezer vállalkozás tartozik hozzánk, emellett egy egész országot lefedő hálózattal és magasan képzett szakembergárdával rendelkezünk. A nemzetközi példák világosan mutatják, hogy amikor Nyugat-Európában megnyílt a piac, a vállalatok sorsa kétféleképpen alakult: egyesek sikeresen helytálltak, mert a cég hatékonyan működött, ám sok vállalat alulmaradt a versenyben, és rengeteget veszítettek. Nehéz a távközlésben előre tervezni, de szerencsére a múltból tanulhatunk, tisztában vagyunk azzal, milyen stratégia vezethet sikerre.– A cégtől a közelmúltban több magasan képzett, illetve vezető beosztású szakember távozott. Számítanak-e újabb hullámra a piacnyitást követően?– A Matávtól az elmúlt években mentek el kulcsemberek, aminek két oka volt. Egyrészt nagyon dinamikus területről van szó, ami óriási teret enged az emberek fejlődésének. Másodsorban, egyes kollégákra konkrétan a konkurencia vetette ki hálóját, annak érdekében, hogy tudást vigyenek el, tapasztalatokat szerezzenek. Nem hiszem azt, hogy ez a folyamat felgyorsulna, hiszen aki lépni akart e tekintetben – számolva a piacnyitással –, az már ezt megtette. A Matáv 2,9 milliónyi vezetékes előfizetővel rendelkezik, ebből ha valaki egy meghatározott részt, mondjuk tíz százalékot akar megszerezni, és az ezzel kapcsolatos adminisztrációt viselni, műszaki munkát elvégezni, egy országos apparátust kell kiépítenie. Aki jelenleg nem rendelkezik megfelelő stábbal, műszaki felszereltséggel, a közeljövőben nem tud elindulni. Az elvándorlás mértékét természetesen nem lehet kiszámítani, újabb hullámra azonban nem számítunk.– Említette a nyugati példák tapasztalatait. A Matáv főtulajdonosa a Deutsche Telekom, annak ellenére, hogy a piac meghatározó tagja, sok ügyfelet veszített, a bevételei néhány területen csökkentek. Véleménye szerint a Matáv hogyan tud megfelelni az árverseny kihívásainak?– A Nyugat-Európában bekövetkezett változásoknak feldolgoztuk a részleteit. Akik a német piacon komoly tőkével és szándékkal jelentek meg, még ott vannak, a szerencsevadászok már nincsenek. Ma már az induláshoz képest töredékére csökkent a versenytársak száma. Magyarországon az arányokhoz képest is kevesebb lesz a versenytárs, a bankok ma már kedvezőtlenebb feltételek mellett finanszíroznak egy-egy vállalkozást. Tanulmányoztuk, hogy mi volt a Deutsche Telekom veszteségének, piacvesztésének oka. Ezek némelyikére lehet számítani: a versenytársak megjelenésével az ügyfelek egy része elpártol tőlünk. A DT nem reagált megfelelően a versenytársak taktikájára, hosszú ideig ragaszkodott az eredeti árakhoz, ezzel esélyt adott az árversenyre. A Matávnak nincs oka azt feltételezni, hogy ebben a versenyben ne mi határozzuk meg az árakat. Felelőtlenségnek tartom egyes piaci szereplők kijelentéseit, hogy a Matávnál olcsóbbak lesznek, hiszen nem tudják azt, a cégnek milyen árai lesznek a verseny megkezdésekor. A Matáv olyan helyzetben van, hogy a legkedvezőbb ajánlatokat teheti, így nem engedünk teret annak az árversenynek, ami a német piacon megtörtént. Mindennek ellenére, a Matávnak fel kell készülnie, hogy bizonyos mértékű veszteségek érik.– A jelenlegi piacuk mérete és az árak csökkenése miatt várhatóan a bevételek is elmaradnak az eddig megszokottól. Mely területekről igyekszik pótolni a vonalas telefóniában elszenvedett veszteséget?– A Matávot kétféle hatás éri: a verseny miatti árcsökkenés, illetve a piaci részesedés csökkenése. A veszteségeket más területek bevételeivel próbáljuk meg kompenzálni, pontosan ott, ahol jelenleg is versenyben állunk. A mobil telefónia területén jövőre is árbevétel-növekedéssel számolunk, az internet rohamosan fejlődik, harmadrészt pedig az adatátviteli szolgáltatást említem, ahol sikeresen helytáll a Matáv. Jelentős bevételeket tudunk szerezni várhatóan azokon a területeken, ahol a cég még nincsen jelen, ugyanis az ország területén ilyen is van. A helyi telefontársaságok szolgálják ki az ország egyharmadát, Szeged, Veszprém, Gödöllő, Pápa, a Balaton egy része gazdaságilag számunkra is nagyon értékes. A Matáv ezeken a területeken versenytársként megjelenik és elhódítja a jelenlegi monopolszolgáltató piacának egy részét. Ha egy üzletág bevétele – nevezetesen a vezetékes telefónia – kevesebb lesz, akkor a költségeket is ennek arányában csökkentjük. Olyan mértékben csökkentjük a költségeket, mint amennyivel csökken az árbevétel.– Az ön által említett területeken a törvény szerint a Matáv nem használhatja az uniós csatlakozásig a helyi szolgáltató infrastruktúráját, ugyanis lényegesen kisebbek. Megéri-e a Matávnak ott szolgáltatni, ahol a már kiépített infrastruktúrát nem veheti igénybe?– A helyi hurok megosztásáról szóló rendelet olyan része a törvénynek, ami nemcsak a Matáv, hanem az ország számára is hátrányos. A szabályozás révén a helyi telefontársaságok által lefedett előfizetők azért kerülnek hátrányos helyzetbe, mivel alig lesz alternatíva. Azért, hogy a kisebb cégeket támogassák, az ország területének egyharmada hátrányos helyzetbe kerül, mert a verseny közel sem lesz olyan intenzív, mint a Matáv-területeken. Szerencsére a törvény egy tekintetben korlátozza a Matáv tevékenységét, ez pedig a helyi hálózati hurok megosztása, ugyanakkor vannak más lehetőségeink is. A Matáv saját hálózatán bonyolítja majd le a forgalmat. A Matáv bevételre tesz szert ezeken a területeken is. Ennek ellenére nem lesz olyan intenzív a verseny, mint például Budapesten, és ez az árakban is megmutatkozik.– A Matáv az Axelero révén az internetpiacot is vezeti, ám új szereplők jönnek, illetve 2002. január 1-jétől a szolgáltatókkal meg kell osztaniuk az internetezésből befolyó díjakat, így jelentősen csökkenhetnek a bevételeik. Hogyan készülnek e tekintetben az átállásra?– A legnagyobb problémánk az, hogy nem igazán értjük a díjmegosztással kapcsolatos rendeletet. A Matáv kész arra, hogy megfelelő üzleti kapcsolatot alakítson ki az internetszolgáltatókkal, és ha van olyan árbevétel, amit közösen szerzünk, akkor abból megfelelő módon megosszuk velük a díjat. A probléma az, hogy mi is az, ami megosztható, mekkora bevételről van szó? A Matáv rendelkezik-e a költségek fölött olyan bevétellel, ami megosztható? A dilemmát az okozza, hogy az internetezés jelentős része kedvezményeken alapul. A Matávnak a kedvezményes árak fölött nem hiszem, hogy lenne olyan bevétele, ami megosztható lenne, a kedvezmények sok esetben a költségeket sem fedezik.– A Westel 49 százalékának megvásárlása nemcsak a Matáv értékét növelheti, hanem a mobilpiacon is még nagyobb jövedelemre tehetnek szert. Akadályozhatja valami a Westel-opció megvételét?– Szeptember végéig kell a döntést meghozni, illetve az igényeket előterjeszteni, a tranzakciót az év végéig kell lebonyolítani. Arra készülünk, hogy ezt a 885 millió dolláros üzletet megkössük. A Matáv hitelképességével kapcsolatban nem látok problémát, körülbelül 1,5 milliárd dollár hitelt tudnánk felvenni anélkül, hogy a cég pénzügyi stabilitását kockára tennénk. A Westel-üzletet többször alaposan megvizsgáltuk, egyértelműen kimutatható, hogy ilyen ár mellett rendkívül jó befektetés, erről a cég nem mondhat le.– A Matáv az év elején az egyik fontos stratégiai céljául a területi terjeszkedést jelölte meg. Megvásárolták a MakTel 51 százalékát, és úgy hírlik, több környező állam távközlési vállalatában szeretnének tulajdonhoz jutni. A MakTel jó üzletnek bizonyul, a térség jövője azonban bizonytalan. Milyen szempontok alapján döntenek egy külföldi befektetésről?– Bármilyen terjeszkedésnek az elsődleges feltétele, hogy a pénzügyi stabilitásunkat ne kockáztassuk. Ma nincs konkrét ügylet előkészítés alatt, ám a Matáv a környező országokban felméri a lehetőségeket, és ha szükséges, akkor lépünk. Amikor egy vállalat egy másik országba invesztál tőkét, azt gondolja, hogy többet tud kihozni a cégből, mint amennyiért megvette. Mi azért tudunk a MakTelből értéket kihozni, mert a tőkét és a tapasztalatokat felhasználva felgyorsítottuk a fejlődést. Néhány üzleti megoldást automatikusan át lehet venni, így a MakTel értékesebb lesz, mint amennyiért megvásároltuk. Ha a Matáv külföldi befektetésekben gondolkodik, akkor a nálunk fejletlenebb országok jöhetnek szóba, ahol a kockázat nagyobb, de az elérhető nyereség is magasabb.– A macedón állapotok menynyiben befolyásolják a cég működését. Milyen eredményeket várnak ebben a helyzetben?– A pénzügyi eredmények megegyeznek azokkal az értékekkel, melyeket az üzleti tervben jeleztünk. A cég átalakítása jól halad, a fejlesztéseknek és átalakításoknak köszönhetően sok mindenben sikerült előbbre lépni, ugyanakkor beárnyékolja a helyzetet a macedón válság. Mindez egyelőre az üzleti eredményeinket nem befolyásolja.– A Matáv csoport milyen eredményeket produkált ebben a fél évben?– Húsz százalékot meghaladóan növekedtek az árbevételek az elmúlt év hasonló időszakához képest, ezt tartani próbáljuk a második fél évben. Ennek a fő hajtóereje a mobil üzletág, illetve a MakTel konszolidálásából származó árbevétel. Azt várjuk, hogy a nyereségesség, az úgynevezett EBITA-mutató a Matáv esetében 40 százalék fölött lesz az év végéig. A költségcsökkentések hatása a második fél évben válik reálissá. A Matáv összességében ezekkel a mutatókkal egy jól működő, hatékony vállalatként jelenik meg a befektetők szemében, azzal együtt, hogy túl va