A taliándörögdi Szent András-templom

Nagyon kevesen ismernék Taliándörögd nevét, ha nem volnának a nyaranta visszatérő – most is éppen zajló – „völgynapok” a bakonyalji Kapolcson és a környező kis falvakban. A Veszprémből Nagyvázsonyon át Tapolcára kanyargó öreg országútról a kapolcsi templomnál ágazik el a bekötőút Dörögdre, s végig kell haladnunk a 850 lelkes település hosszú főutcáján, mígnem a felvégen szemünk elé tárul a lenyűgöző szépségű templomrom.A mai község területén a középkorban két település, Alsó- és Felsődörögd állott. A plébániatemplom helyén 1339-ben már bizonyosan állt a Boldogságos Szűz tiszteletére felszentelt kápolna – amelynek gótikus sokszögzáródású szentélyét a barokk kori bővítményekbe foglalták –, ám a kis templom egy oklevél szerint Felsődörögd fiókegyháza volt. Ez utóbbi legelső írásos említése 1249-ből való, ekkor – majd egészen a XVI. századig – a Dörögdi család birtokolta. A hely korábbi – ismeretlen titulusú – temploma már a XII. században létezhetett, mert a területén végzett ásatáskor egy sírból II. Géza király (1141–61) idejéből származó pénzlelet került elő. Ennek a kicsiny hajóból és félköríves apszisú szentélyből álló, a tatárjáráskor elpusztult vagy azután lebontott templomnak a helyére épült az 1330-as években a tekintélyes nagyságú, Szent András apostol emlékére felszentelt gótikus templom. Az 1333–35 között felvett pápai tizedjegyzékben szerepel Pál nevű papja. A templomot az említett 1339-es okirat nevezi meg első ízben, mint amelyet kegyurasága, Dörögdi Miklós egri püspök kérésére Meskó veszprémi püspök kiemelt a zalai főesperesség jogköréből, és – dézsmajövedelmeivel együtt – saját fennhatósága alá helyezett. (A család két ága emiatt hosszú pereskedésbe bonyolódott, a processzus 1347-ben zárult le VI. Kelemen pápa Avignonban kelt ügydöntő levelével, amelyben újraszabályozta kegyúri és tizedjogaikat.)Az 1526-os mohácsi csatavesztés után – amikor az elesett Mihállyal és Jánossal kihalt a Dörögdi család férfiága – a belvillongások, majd a török portyázások miatt pusztulásnak indult a környék. 1547-ben felperzselték a falut, lakossága északabbra, Pápa környékére költözött. A mai községtől északra lévő Szent András-templom túlélte a másfél évszázados hódoltságot, leégett tetőzete és beomlott boltozata kivételével az 1840-es évekig szinte egészben megmaradt. Ekkor a földbirtokos család tiszttartója robbantatta föl, hogy kőanyagából magtárat építtessen, majd a falu népe bányászta ki a szürkésfekete bazalttufát házainak és gazdasági épületeinek anyagául.Ami mára megmaradt, még festői romként is lenyűgözi a szemlélőt impozáns méreteivel és pompásan szerkesztett-falazott részleteivel. A 242,5 négyzetméter területű templom hajója 23,1 méter hoszszú, 10,5 méter széles, a szabályos négyzet alakú szentély oldalhossza 6,8 méter. A feltárt alapfalakból kettős nyugati toronypár voltára lehet következtetni, erről tanúskodik a helység nevének Monostorosdörögd alakban való előfordulása is 1504-ben: az előtag – a középkori kolostortemplomok példáját követő – kéttornyú épületre utal. A hajó és a szentély közötti, feltűnően nagy, öt lépcsőfoknyi járószintkülönbségre Koppány Tibor építész hívja fel a figyelmet, megjegyezve, hogy ez a középkorban csakis püspöki székesegyházakat illetett meg, nemhogy egyszerű falusi templomokat.A dörögdi templomrom részletei amúgy sem szokásos plébániatemplomról árulkodnak! A szentély tükörsima keleti zárófala egybefügg a délről hozzá csatlakozó sekrestyéével. Alul rézsűs lábazattal, a sarkokon rendkívül finoman faragott és illesztett kváderekkel lett keretezve, a gótikus ablakok mérművei és bélletei, a boltozatot tartó konzolok és falpillérek élénkvörös vulkáni kőből vannak kifaragva, s hézag nélkül illeszkednek a fehér mészhabarcsba rakott sötétszürke falak szövetébe. A keleti végfal magassága, egy második ablaksor, a boltívek nyomvonalai és a sekrestyében jól látható csigalépcső maradványai egyértelműen azt mutatják, hogy a templom eredetileg emeletesnek épült, ami igencsak ritkaság középkori emlékeink körében.A Bakony erdős hegyei közt, tiszta vizű patakok mentén majd hét évszázada felépített Szent András-templom korának kimagasló értékű és izgalmas történelmi titkokat rejtegető alkotása.