Rohamosan nő a bevándorló gyerekek aránya az iskolákban

Az Egyesült Államok 2025 novemberében megszünteti a venezuelaiak ideiglenes védelmi státuszát (TPS). Eközben Európában már ők adják be a legtöbb menedékkérelmet. A venezuelai migrációs válság az euroatlanti térség egyik kiemelt kihívásává vált. Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója lapunknak elmondta, hogy a bevándorló gyerekek számának növekedése a nyugat-európai iskolákban nagyon komoly kihívást jelent.

Egyes német és ausztriai iskolákban 50 százalék is lehet a bevándorlók gyerekeinek aránya Fotó: BERTRAND GUAY Forrás: AFP

Bár nem tömegesen, de Magyarországra is érkez­nek venezuelai állampolgárok. A csúcsév 2018 volt, amikor 406 venezuelai jutott tartózkodási engedélyhez. Ezt követően a számok fokozatosan csökkentek: 2020-ban 218 engedélyt adtak ki, 2021–2023 között évi 45-47-et, majd 2024-ben 65-öt. 2019-ben mintegy 800 magyar származású venezuelai érkezett az országba egy, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat által lebonyolított kor­mányzati programon keresztül. Az érintettek magyar felmenőik révén állampolgárságot is igényelhettek, így a menedékkérelmek száma ala­csony maradt, a kiadott tartózkodási engedélyek aránya viszont emelkedett – írta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója.

Bevándorló gyerekek az iskoláinkban

Az igazgató lapunknak elmondta, hogy a bevándorló gyerekek számának növekedése a nyugat-európai iskolákban nagyon komoly kihívást jelent. Ha egy osztályban 4-5 százalék fölött van az ilyen gyerekek aránya – akik nem beszélik az adott befogadó társadalom nyelvét –, akkor rengeteg pluszenergiát igényel, hogy ők is a csoport részei tudjanak lenni, hogy részt tudjanak venni az oktatási folyamatban. A szakértő kitért rá, hogyha megnézzük az ausztriai, vagy akár a németországi iskolákat, látjuk, hogy a bevándorló családok gyerekeinek aránya sok esetben ez 20-30-40 százalék. 

Sőt, a külföldi gyerekek aránya, sok esetben meghaladja az 50 százalékot bizonyos részeken, még akkor is egyébként, hogyha ők már esetleg beszélik a befogadó ország nyelvét

– mondta, majd kitért rá, hogy ez óriási terhet ró a rendszerre. Jelentősen csökken az oktatás a színvonala, a szegregáció pedig felgyorsul. 

Hosszú távon komoly gazdasági következményekkel kell számolni, mivel a csökkenő képzettségi színvonal csökkenő versenyképességet fog jelenteni. Ráadásul már most is hanyatló tendenciát mutat az EU gazdasági versenyképessége. Kitért rá, hogy 

nagyon sok országban az figyelhető meg, hogy a társadalom egészében a bevándorlók aránya csak tíz százalék körül van, de az iskolákban – a gyerekkorosztálynál – a gyerekek több mint egynegyede bevándorló hátterű, és ez az arány folyamatosan romlik. 

Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója zárásként lapunknak elmondta, hogy ők lesznek a jövő állampolgárainak egy jelentős része, akik nagyon eltérő kulturális háttérrel érkeztek Európába, és ha ez a szegregációs folyamat felerősödik, akkor az óriási problémát fog okozni.

Borítókép: Egyes német és ausztriai iskolákban 50 százalék is lehet a bevándorlók gyerekeinek aránya (Fotó: AFP)