Akinél nincs fegyver, azt nem veszik komolyan a déli határnál
Mint kifejtette, vannak kilengések a nyugat-balkáni útvonalon, de jóval több bevándorló jön, mint egy évvel ezelőtt, bár Magyarországot többnyire kikerülik. – Korábban előfordult, hogy naponta ezer felett volt az illegális határátlépési kísérletek száma, ma ez heti szinten ennyi. Bosznia és Horvátország felé mennek.

Románia schengeni csatlakozása azonban nem könnyíti meg a magyar hatóságok helyzetét, sok mélységi elfogás van Románia felől – részletezte. A kutató szerint nincs okunk az optimizmusra, továbbra is sokan jönnének Európába. Tájékoztatott:
az unióban beadott menedékkérelmek száma tavaly egymillió felett volt.
– A déli határ menti műveleti központban sem osztják az optimizmust. Feltételezhetően lesznek a mostaninál komolyabb migrációs hullámok a magyar határon is. Az embercsempészek továbbra is tevékenykednek, bár kerülik a feltűnést. Fontos leszögezni ugyanakkor: új trend, hogy akinél nincs fegyver, azt az illegális migránsok nem veszik komolyan. Csak azért nem használják a fegyvert, mert nem akarnak ismét szerb kommandósokat a nyakukra. Mivel kevesebb a migráns, jelentősen megemelkedtek az árak. Sokkal drágábban viszik át őket – részletezte Marsai Viktor.
A balkáni útvonalA Migrációkutató Intézet elemzése szerint a balkáni migrációs útvonal mind a kábítószer-, mind az embercsempészetnek fontos színtere, és a két szervezett bűnözői tevékenység gyakran szorosan összefonódik. Az útvonal már az 1970-es évektől hírhedtté vált mint a kábítószerek Ázsiából Nyugat-Európába irányuló csempészetének egyik kiemelt tranzitútvonala. A 2015-ös migrációs és menekültválsággal kezdődően vált tömegessé az irreguláris migráció a régióban, becslések szerint másfél millióan érkeztek ebben az évben, és ezzel a csempészek tevékenysége is felértékelődött. A szervezetek a kábítószer mellett már korábban is foglalkoztak más, magas haszonkulccsal értékesíthető árukkal, mint például fegyverekkel. A migrációs válság kitörésekor a bűnözői hálózatok az embercsempészettel is bővítették portfóliójukat. A szervezett bűnözői csoportok kiaknázták a régió földrajzi adottságait, a gyenge határvédelmet és a korrupt rendszereket, hogy a migránsokat és a kábítószereket Nyugat-Európába juttassák. A tudatmódosító szerek közül a legnépszerűbbek az Afganisztánból érkező heroin, valamint a marihuána, amelynek Albánia az egyik legjelentősebb központja. Az ember- és drogcsempészet közötti összefonódások különösen a bűnszövetkezetek működésében figyelhetők meg: ugyanazok a logisztikai hálózatok, rejtett szállítási módszerek és korrumpált hatósági kapcsolatok segítik mindkét illegális tevékenységet. A bűnözők nemritkán a migránsokkal együtt szállítják a kábítószereket, és arra is akadt példa, hogy az illegális bevándorlók pénz helyett kábítószer-csempészettel térítették meg a bűnszervezetek szolgáltatásait. |
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Casablanca Stock)




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!